Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP
Több mint nyolcvanezer katona kezd hadgyakorlatba februárban Fehéroroszországban. Kína nyíltan Oroszország mellett foglalt állást az ukrán válság és a biztonsági garanciák kérdésében, amelyet csak nyomatékosít az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Kínába látogat. Közben Ukrajna – Isten tudja, miért – egyértelműen és véglegesen elutasította a szakadár régiók különleges autonóm státuszát. Ezzel Kijev a válság diplomáciai rendezésének egyik legesélyesebb forgatókönyvét dobta ki az ablakon. Összefoglalónk.
Dmitrij Kukeba ukrán külügyminiszter a lengyel Rzeczpospolita lapnak adott szerdai interjújában kizárta annak lehetőségét, hogy a kelet-ukrajnai szakadár régiók különleges státust és vétójogot kapjanak a szövetségi kormány döntéseivel szemben.
„Egyetlen ukrán régiónak sem lesz vétójoga az egész országot érintő kérdéseket illetően. Nem lesz olyan különleges státusz, amilyet Oroszország elképzel”
fogalmazott Kuleba.
Ez a bejelentés gyakorlatilag kizárta a lehetőségét az egyik legesélyesebb diplomáciai rendezésnek, amely egyébként jóval korábban a Normandiai Négyek (Németország, Franciaország, Oroszország, Ukrajna) tárgyalóasztalán született.
Az elképzelés abból indul ki, hogy Ukrajna helyre akarja állítani területi egységét, az oroszok azonban nem engedhetik, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz. Amennyiben a kelet-ukrajnai, oroszok által lakott, most szakadár népköztársaságokként működő oroszbarát régiók autonómiát kapnak vétójoggal, akkor Moszkva folyamatosan blokkolhatja Ukrajna NATO-csatlakozását.
Az ügy a részleteken akadt el, pontosabban azon, hogy ki engedjen először: az oroszok adják vissza az ellenőrzést Kelet-Ukrajna felett, vagy az ukrán vezetés biztosítson már most különleges státust a régióknak, anélkül, hogy garanciát kapnának területük helyreállítására.
A patthelyzetet azóta sem sikerült feloldani, és most már felesleges is. Valószínű azonban, hogy Ukrajna azért dobta ki az ablakon ezt a forgatókönyvet, mert az oroszok nem látják értelmét/szükségét egy ilyen kompromisszumnak.
Több tízezer orosz katona és haditechnika érkezett Fehéroroszországba
Közben több tízezer orosz katona jelent meg a korában már beharangozott, de a vártnál jóval nagyobbnak ígérkező „hadgyakorlaton” Fehéroroszországban. Az orosz Távol-Keletről Belaruszba vezényelt orosz katonák száma az óvatos becslések szerint is nagyjából 60-80 ezerre tehető.
A február 10. és 20. tartandó Union Reserve 2022 nevű hadgyakorlat forgatókönyve szerint a két ország közös egységei együtt reagálnak majd az orosz területek elleni szimulált támadásokra. Hibrid és konvencionális (hagyományos fegyveres) hadműveleteket is gyakorolnak majd.
A fehérorosz fegyveres erők vezérkarának helyettes vezetője, Pavel Muravjenko a gyakorlatok megkezdésének bejelentésekor arról beszélt, hogy Belarusszia határainál elég NATO-haderő van egy nemzetközi konfliktus kiprovokálásához. A kemény kijelentések mögött azonban nem csak az ukrán válság miatti feszültségkeltést kell sejteni, hanem Alekszandr Lukasenka belpolitikai pozíciónyerését is.
Februárban ugyanis kulcsfontosságú alkotmánymódosító népszavazást tartanak Fehéroroszországban, amely többek között a rezsim túléléséhez szükséges feltételeket betonozná be még egy Lukasenka utáni Belarussziában is.
Sokan azt gyanítják, hogy Lukasenka a hatalmas számú katonai jelenléttel és az orosz-fehérorosz uniós hadgyakorlattal csak növelni akarja a nyomást saját polgárain, „stabilizálva a népszavazás várható kimenetelét”, nem mellesleg pedig indokolva az egyre növekvő hadi kiadásokat.
A katonákon kívül egyébként jelentős haditechnika is érkezet Beloruszba. Korábban már megjelent az S-400-as orosz rakétaelhárító rendszer, most pedig a Pancir-SZ1-es irányított rakétákkal és gépágyúkkal felszerelt légvédelmi önjáró harcijárművek is érkeztek. Ezek a világ leghatékonyabb ilyen jellegű fegyverei közé tartoznak.
Moszkva-Peking-tengely
Egyesek már közös orosz-kínai paktumról beszélnek, ám ezt korai lenne készpénznek venni. Tény azonban, hogy a kínaiak egyre határozottabban állnak ki Oroszország mellett. Peking és Moszkva közös nyilatkozatot tervez közzé tenni a pekingi téli olimpiára időzítve, amelyben leszögezik közös véleményüket a nemzetközi kapcsolatokról, a globális biztonságról és más kérdésekről.
Hogy ebben hivatalos formát ölt-e az, hogy Peking teljes mellszélességgel támogatja majd az oroszok biztonsági garanciáinak mindegyikét (beleértve a NATO visszavonulását az 1997-es arcvonal mögé), az egyelőre kérdéses. Annak bizonyos részei ugyanis több európai ország érdekeit is sértik, olyan országokét, amelyekkel Kína sok pénz és energia árán épített ki kapcsolatot.
Juraj Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külügyi tanácsadója a sajtónak ugyanakkor nyilatkozva úgy fogalmazott:
„Peking támogatja Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseit, és osztja azt a nézetet, hogy az egyik állam biztonsága nem biztosítható egy másik ország biztonságának megsértésével”
A biztonság oszthatatlanságának elvét az oroszok elsősorban Ukrajnára értik, arra, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja és nem telepíthető a területére olyan fegyverrendszer, amely kockázatot jelent Moszkva számára. Ez a két legfontosabb garanciális követelése az oroszoknak, valószínűleg a többi feltétel csak arra szolgál, hogy legyen miből engedni a tárgyalásokon.
Wang Yi kínai külügyminiszter a múlt héten már jelezte Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, hogy Moszkva biztonsági aggályait komolyan kell venni.
Mindez azt jelenti, hogy ha konkrét szövetség nem is alakul ki, a két ország együttműködése egyre szorosabb lesz. Moszkva és Peking korábban egyébként elutasította a közös katonai szövetség létrehozását, részben azért, mert a két országnak vannak egymással komoly vitái, másrészt azért, hogy elkerüljék a felesleges vagy egyelőre még nem időszerű provokációt. Közben ugyanakkor fontos haditechnológiát adtak át egymásnak a felek, így a későbbi nyílt szövetségkötés nem zárható ki.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
