Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

 

Az Egyesült Államok óvatosan nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy tanúsítson nagyobb hajlandóságot az Oroszországgal való tárgyalásokra – írja a Washington Post amerikai lap. A Post informátora szerint a kérés célja „nem Ukrajna tárgyalóasztalhoz kényszerítése, hanem annak biztosítása, hogy nyugati támogatói szemében morális fölényét megmutassa”.

 

Az érdekes indoklás hátterében az áll, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is jelezte, nem hajlandó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalni. Ez aggodalommal tölti el Európa, Afrika és Latin-Amerika egyes országait, különösen ott, ahol a háborúnak „bomlasztó” hatásai voltak.

 

A Post szerint a Biden-adminisztráció privát csatornákon arra biztatja Ukrajna vezetőit, hogy mutassanak nyitottságot az Oroszországgal való tárgyalásokra, és ne utasítsák el nyilvánosan a Putyinnal folytatott tárgyalások lehetőségét. Ukrajna ugyanis korábban kikötötte, hogy Putyinnal nem, de Oroszországgal hajlandó egyeztetni – vagyis az orosz rezsim megdőlését szabta a tárgyalások feltételéül.

 

 hirdetes_810x300  

A Post azt közölte, hogy az amerikai tisztviselők Ukrajnához címzett kérésének nem az a célja, hogy tárgyalásokra kényszerítse az országot, hanem hogy a hosszú háború elé néző Ukrajna fenntartsa a többi ország támogatását.

 

Bonyolult a helyzet Washingtonban

 

A Post leszögezi, hogy ezek a háttéregyeztetések is jól jelzik, mennyire bonyolulttá vált a Biden-kormányzat álláspontja Ukrajnával kapcsolatban. Miközben amerikai tisztviselők és politikusok azt nyilatkozzák, hogy hatalmas összegű segélyekkel támogatják Kijevet „ameddig csak szükséges”, közben abban „reménykednek”, hogy sikerült megoldást találni a nyolc hónap óta tartó konfliktusra, ami súlyos gazdasági következményekkel és atomháború félelmekkel járt.

 

Ha a Post következtetése helytálló, az azt jelenti, hogy az Egyesült Államok próbál kihátrálni a konfliktusból, és megtalálni az utat a deeszkaláció felé. Erre jó alkalmat nyújthatnak a félidős választások, amely a republikánusok győzelmével érhet véget, és ami megfelelő hivatkozási alap lehet az új politikai irányra. Korábban jelentek meg arról is hírek, hogy az ukránoknak épp az amerikai váltás miatt volt fontos az ellentámadás megindítása – hogy javítsák alkupozícióikat, vagy sikerüljön eszkalálniuk a helyzetet, és közvetlenül bevonni támogatóikat a háborúba. Akárhogy is, a fegyverszünet után a gazdasági következmények megmaradnak: Ukrajna lakosságának harmada elmenekült, az ország gazdaságilag összeomlott, politikailag össze fog omlani, a fegyvercsempészet és bűnözés melegágya lesz, Európa elvesztette az orosz nyersanyagokhoz való hozzáférést, az infláció pedig dübörög tovább.

 

A Post úgy tudja, hogy az amerikai tisztviselőke egyetértenek az ukránokkal abban, hogy Putyin egyelőre nem gondolja komolyan a tárgyalásokra való felhívást. Ebben egyébként van ráció, most mozgósított 318 ezer orosz katonát, gondolhatja úgy, hogy velük a fronton majd jobb pozíciót harcolhat ki (vagy megelégszik a mostani vonallal, és inkább az annektált területek védelmére összepontosít).

 

Ugyanakkor Zelenszkij elutasító magatartása aggodalommal töltötte el Európa, Afrika és Latin-Amerika egyes országait, ahol a háború súlyos politikai és gazdasági következményekkel jár. Ezt az amerikaiak diplomatikusan úgy emlegetik:

 

„Egyes partnereink számára az ukrajnai háború miatti fásultság valós probléma”

 

Amerika sem olyan határozott már…

 

Persze, nem csak erről van szó. Miközben a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kijevben arról beszélt, hogy az amerikai belpolitikától függetlenül Ukrajna megkapja a támogatásokat, azért a nyilatkozata második részében már szerpelt a „béke szó”

 

„Az Egyesült Államok támogatja az igazságos és tartós békét Ukrajna számára”

 

A lap idézi Alexander Versbow amerikai veterán diplomatát, aki szerint az Egyesült Államok oroszországi nagykövete  és NATO-főtitkár helyettese is volt. Szerinte az USA nem engedheti meg magának a teljes tagadást a háború befejezésének módját illetően.

 

„Ha  feltételek kedvezőbbé válnak a tárgyalásokhoz, nem hiszem, hogy a Biden-adminisztráció passzív maradna. (…) De végső soron az ukránok vívják a harcot, ezért vigyáznunk kell, hogy ne szorítsuk őket háttérbe”

 

fogalmazott.

 

A helyzet viszont nem egyszerű. Oroszország hivatalosan annektált négy ukrán megyét, amelyeken azonban jelenleg is ukrán katonák harcolnak. A fegyverszüneti tárgyalások (de az amerikaiak által sugallt nyitottság is) azt jelentik, hogy Ukrajnának kompromisszumot kell kötnie területeit illetően. Ez Európára is nagy hatással lesz: egy sor országban, köztük Szlovákiában is nőni fognak a félelmek amiatt, hogy Európában ismét határmódosításokra kerülhet sor. Ukrajna esetében persze felmerül egy súlyos dilemma, hogy a nemzet, a nép elvándorlása és elvérzése a frontokon mennyivel jobb a területvesztéseknél. Ez a dilemma a háború első hónapjaiban még nem volt szembetűnő, de most már rengetegen haltak meg a fronton, rengetegen hagyták el Ukrajnát, rengeteg menekült rendezte be az életét külföldön, járatja ott gyermekeit iskolába. Ugyan mi ösztönözné őket arra, hogy a biztonságot és viszonylagos jólétet feladva hazamenjenek egy szétlőtt, instabil országba..?.

 

Ukrajna az elmúlt hetekben élesen bírált minden olyan felvetést, amely területvesztéssel járó békére irányul, az ilyen hangokat a Kreml hasznos idiótáinak nevezte”. Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó azt nyilatkozta nemrég:

 

„Ha Oroszország győz, az a káosz időszakát hozza el: virágozni fog a zsarnokság, háborúk, népirtások jönnek, és  nukleáris fegyverkezési verseny kezdődik. (…) Bármilyen Putyinnak tett engedmény ma alkut jelent az Ördöggel. Nem fog tetszeni az ára”

 

fogalmazott. Az ukrán narratíva szerint a 2015-ös békemegállapodás, ami hét évre befagyasztotta a konfliktust, csak időt adott Moszkvának arra, hogy felkészüljön az invázióra (a teljes képhez hozzátartozik, hogy Ukrajna is elutasított vagy ellehetetlenített akkor több érdemi áttöréssel kecsegtető ötletet is, például a keleti, orosz többségű megyék autonómiáját – igaz, az a NATO tagságról való lemondást jelentette volna).

 

Erősödnek a háború ellenes hangok

 

Az ukránok tehát az orosz kapituláción kívül mást nem hajlandók elfogadni. Ugyanakkor egyre nő az elégedetlenség Kijevvel szemben is, mert minden tárgyalástól elhatárolódik, de egyre több és több fegyvert és pénzt követel a nyugattól.

 

A probléma lényege az, hogy egy ponton túl a háború fenntartása érdekké válik, hiszen rengeteg ingyen pénz ömlik az országba, amelyek elosztásáról a kijevi vezetés dönthet.

 

Az amerikaiak szerint kárt okozhat Ukrajnának, ha túlfeszíti a húrt partnereinél.

 

Nem mindenki sorakozott fel Ukrajna mögé. Dél-Afrika tartózkodott az ENSZ legutóbbi szavazásán, amikor határozatban ítélték el Oroszország ukrajnai annexióját. Az ország azzal indokolta a döntését, hogy többet kellene foglalkozni a tűzszünet és a politikai megoldás elősítésével.

 

Nem mellesleg Brazília új megválasztott elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva még májusban kijelentette, hogy Zelenszkij ugyanolyan felelős a háborúért, mint Putyin, és inkább a békére kellene összpontosítania.

 

Narenda Modi, indiai miniszterelnök óvatosan, de szintén a béke irányába próbálta terelni az ukrán vezetést, felajánlva neki közvetítői segítségét.

 

Annak ellenére, hogy a tárgyalásokat az ukrán vezetés elutasítja, a Post szerint az amerikai tisztviselők mégis úgy vélik, hogy Zelenszkij valószínűleg támogatni fogja a tárgyalásokat, és végül engedményeket fogad el.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.