Nyitókép forrása: canva.com

 

Harminckilenc ország adatai alapján készült tanulmány, amely arra kereste a választ, hogy miért volt olyan magas a koronavírus halálozási aránya és milyen különbségek okozták az eltérő halálozási adatokat az egyes országokban. A tanulmány Lackó Mária, a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont szakembere jegyzi.

 

Lackó a koronavírus-járvány előtti halálozási mutatókat vetette össze a koronavírus hivatalos halálozási adataival és az úgynevezett túlhalálozási adatokkal. Ez utóbbi azt a különbséget jelenti, hogy COVID idején mennyivel haltak meg többen a járvány előtti öt év átlagához képest.

 

Az számok azt mutatják, hogy minél magasabb volt a járvány előtt „normális” halálozási ráta egy adott országban, annál magasabb volt a halálozás a járvány idején. 

 

Így történhetett például, hogy a skandináv országok, amelyek viszonylag laza intézkedéseket vezettek be, arányaiban kevesebb embert veszítettek el például a hagyományosan nagyobb halálozási adatokkal bíró közép-kelet-európai országokhoz képest.

 

Hogy egy adott országban mennyi emberéletet követelt a koronavírus-járvány, az esősorban a járvány előtti egészségügyi feltételek függvénye volt. Lackó tanulmánya szerint a következő tényezők voltak döntőek:

 

  • Az egészségügyre szánt kiadások nagysága,
  • az ország földrajzi elhelyezkedése,
  • a légszennyezettség mértéke,
  • az idős lakosság aránya,
  • a dohányzók aránya,
  • az alkoholfogyasztás mértéke,
  • és a jövedelmi egyenlőtlenség nagysága.

 

A földrajzi elhelyezkedés mögött azt kell érteni, hogy a dél-európai országokban az életmód (és főleg az étrend) jóval egészségesebb, mint Európa többi részében.

 

Körkép.sk, portfolio.hu

 

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!