Csak pozitívan!

Ugye te is ismersz olyan embereket, akiknek mindig minden sikerül, akiknek mindig jó kedvük van, akiket semmivel nem lehet kihozni a béketűrésből, mert még a legsötétebbnek tűnő helyzetben is meglátják a jót? És biztosan vannak olyanok is a környezetedben, akik folyton csak panaszkodnak – az időjárás, a pénz, a számlák, a gyerek és tulajdonképpen minden miatt. Vajon melyik csoport élvezi jobban az életet? És te melyikbe tartozol?

Kövesd a Körképet a Facebookon!

Az emberek többsége, ha összefut az utcán egy rég nem látott ismerőssel, általában panaszáradatot zúdít rá, mintha próbálná bebizonyítani, milyen szörnyű az élete – rengeteget dolgozik, de nem fizetik meg eléggé, sorra jönnek a számlák, a gyerek megint beteg, drágák a gyógyszerek, az anyja kikészíti és még ez a rohadt eső is folyton szakad. Az ismerős pedig alig várja, hogy szóhoz juthasson, ezért a másik egy lélegzetvételnyi szünetet tart, ő is rákezdi: „Ne is mondd, ez a hülye eső, de holnapra még havat is mondanak, az aztán szuper lesz, reggel az anyámat kell orvoshoz vinnem, még csak az kell, hogy a jeges úton megcsússzak és összetörjem az autót! Arra is annyi biztosítást fizetek, hogy a fél fizetésem rámegy, a többi meg elmegy a Petikére, tegnap is olvasom a tanító néni üzenetét, hogy fizessünk be tíz eurót, mert át kell festeni a falakat az osztályban, most mondd meg, miért nem tudja kifizetni az iskola, amúgy se tanítanak ott semmit…”

Az első pedig ég a vágytól, hogy elmondhassa, neki tizenöt eurót kell befizetnie és két gyereke van, tehát az már harminc és sokkal kevesebbet keres, mint a másik. És ez így folytatódik tovább, mintha túl akarnák licitálni egymást és versenyeznének, melyiküknek a rosszabb. A beszélgetés végeztével pedig mindketten még rosszabb hangulatban mennek tovább, hiszen épp most sorolták fel, mi minden rossz az életükben.

Nem lenne jobb, ha arról beszélnének, mennyire örülnek, hogy van munkahelyük és fizetésükből be tudják fizetni a számlákat? És milyen jó, hogy egyáltalán kapnak számlákat, hiszen ez azt jelenti, hogy van egy lakásuk, van tető a fejük felett és minden nap ágyban, puha párnák közt alhatnak el! És bár a gyerekkel néha vannak gondok, de rengeteg örömet okoznak… Ha a beszélgetést az egyik fél ezen a vonalon kezdené, valószínűleg a másik is a jó dolgok felsorolásával folytatná és mindketten gazdagságuk tudatában mennének tovább. Vajon melyik esetben alakulna jobban a napjuk?

Te miről beszélsz, ha találkozol egy régi ismerőssel? És miről beszélsz úgy általában? A pozitív vagy a negatív kijelentések vannak túlsúlyban beszélgetéseidben? Megfigyelted már, hogyha valami rosszat mondasz, rosszabbul érzed magad, ha valami jót, akkor pedig jobban? Akkor minek mondasz egyáltalán rossz dolgokat?

Tudom, tudom, sok a kérdés, kicsit olyan, mintha egy kiscsoportost akarnék meggyőzni arról, hogy veszélyes a forró sütőhöz nyúlni, mert megégetheti a kezét. „Pistike, ugye tudod, hogy ha hozzáérsz a forró sütőhöz, akkor nagyon fog fájni a kezed?” Pistike nem hisz nekem, vagy csak a saját bőrén akarja megtapasztalni, hogy igaz-e az állításom. Hozzányúl a sütőhöz, megégeti magát… egyszer. De többé eszébe sem jut, mert emlékezni fog rá, mennyire fájt. Pistike kiscsoportos. Te, ha ezt olvasod, valószínűleg elmúltál már 13 éves. Mégis újra és újra elköveted ugyanazokat a hibákat.

   

Szeretnél változtatni? Ha igen, már jó úton haladsz! Ha belátod, hogy változásra van szükséged, már meg is tetted az első és egyben legfontosabb lépést. Nem volt nehéz, ugye? Ezután már igazán könnyű dolgod lesz: értékeld a jót az életedben! Ha úgy érzed, valami nincs rendben, vedd sorra áldásaidat, a legapróbbtól a legnagyobbig. Észre sem veszed majd, hogy a „leltárazás” után jó dolgok kezdenek történni veled. (Megannyi irodalom és hangfelvétel lehet segítségedre e folyamatban. Ajánlanám például Balogh Béla előadásait).

Sok sikert hát hozzá és ne feledd: csak pozitívan!

Kiripolszky Misel

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!