Másodéves doktorandusz, de már a világ nagyvárosaiban is ismerik. Salzburg, Szentpétervár, Stockholm városképe is az ő keze nyomát viseli. Az Európa Tanács a világon elsőként neki ítélte oda az ECLAS díjat a tájépítészetben nyújtott kimagasló teljesítményéért. 2010-ben  államfői díjat  kapott. 26 éves korára hazai és külföldi egyetemek rektori kitüntetésével büszkélkedhet, 40 publikációjából 26 külföldi. Nemzetközi akkreditációt szerzett egyetemének, konferenciák és projektek állandó munkatársa Új-Zélandtól  Svédországon át Franciaországig. Azt mondja, a Kárpát-medencének minden adottsága megvan ahhoz, hogy egészséges, fenntartható és szép lakókörnyezetként szolgáljon számunkra.  Ha valaki a betondzsungelt szeretné zöldövezetté varázsolni, őt keresi.

A Körkép felvidéki sikersztori sorozatának ötödik részében Tóth Attila, kert-és tájépítésszel beszélgettünk a szakma szépségeiről, a város-és vidékfejlesztésről, a „zöld“ trendekről, valamint a Kárpát-medence természeti adottságairól és azok ésszerű kihasználásáról. Szó esett a környezettudatosságról, Tóth Attila sikereiről, jövőbeni terveiről és a gyökerek fontosságáról is.

 

Nevedet már a világ nagyvárosaiban is ismerik, pedig még csak másodéves doktorandusz hallgató vagy a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen kert-és tájépítészet szakán. Ezen belül  a települések zöldesítésére specializálódsz. Mit takar ez pontosan?

Konkrétan a zöld infrastruktúrára specializálódom, főleg vidéki településekkel és vidéki tájjal foglalkozom. Ez minden zöld területet és felületet takar a települések külterelütetein és belterületein belül. Ezek feltérképezése, felmérése, tervezése.

Dzsungelt varázsolsz a lakótömbök közé?

Nem mondanám, hogy dzsungelt. Kulturális zöld felületeket igyekszünk építeni. Tervezeteket készítünk a kívánt funkcióknak megfelelően. Az ott lakók igényeit vesszük figyelmbe. Rekreációs területet adnak a lakóknak, amit különböző módón tudnak kihasználni. Például hogy ott töltik a szabadidejüket. Nem beszélve az ekológiai vagy mikroklímai pozitívumokról. Valójában olyan területelet készítünk elő, amelyek még élhetőbbé varázsolják az emberek lakókörnyezetét.

 hirdetes_810x300  

IMG_2493

Mi most a trend ezen a téren a vilában?

Nagyban függ a kultúrától. Azon is múlik, hogy melyik országról van szó. Vannak olyan országok, ahol nagyobb anyagi keret van arra, hogy ezek az infrastruktúrák elkészüljenek. Németországban, Franciaországban, Ausztriában már úgy épülnek a lakótelepek, hogy eleve a zöld felület is szerves része. Szlovákiában a lakótelepeknél sokszor a felület be is van tartva, de már nem fontos szempont, hogy milyen zöld legyen odatelepítve, illetve, hogyan legyen elkészítve vagy hogy mennyi fa legyen, és az hogyan legyen kiültetve és utána gondozva.

Milyen konkrétan felhasználást szolgálnak ezek a zöld övezetek?

Kintlét, pihenés, rekreáció, sport. Nagyon attraktívak manapság a fiatalok körében az ún. szabadtéri workout parkok. Aktívan és passzívan vagy csak egyszerűen időtöltésre is ki lehet használni ezeket a területeket. Fontos az is, hogy szép zöld területen lehessen közlekedni A-ból B pontba. Közrejátszik a pszichológiai szempont is. Ha kinézek az ablakon, akkor szépet lássak, jól érezzem magam ott, ahol vagyok. A lakók zöld területen evidens, hogy jobban érzik magukat. Az esztétikai, ekológiai és szociális szempont sem elhanyagolható.

Különleges kapcsolat fűz a természethez. Egy interjúban úgy fogalmaztál, hogy a térkép olyan számodra, mint a péknek a liszt, a tájat pedig éléskamrának tekinted tele finomságokkal. Minek köszönhetően szerettél bele a tájépítészetbe?

Ez egy fordulat volt a középiskola után, ahol technikai és közgazdaságtani irányzatot tanultam. Az volt az elképzelésem, hogy ebben az irányzatban folytatom tovább a tanulmányaimat. De aztán teljes fordulat következett be. Kiskorom óta vidéken nőttem fel. Sok időt töltöttem a kertben, szülőkkel és nagyszülőkkel jártuk a tájat, bicikliztünk, vagy épp  kukoricát szedtünk a földeken. A kerti munka tehát hozzánőtt a szívemhez. Ehhez jött az is, hogy szerettem és tudtam is rajzolni. Tájat, grafikát, portrékat készítettem. Majd két egyetemre is felvételt nyertem. Egyik volt a Közgazdasági Egyetem Pozsonyban Management szak és Nyitrán a tájépítészet. Amikor idejöttem nagyon megszólított maga a város is. Nyitra sokkal jobban tetszett, mint Pozsony, az egyetem és környéke is. Itt tehetségfelmérő vizsgák is voltak, rajzolni kellett. Miért ne tanuljak olyat, amit szeretek is csinálni?  Így esett a választásom a tájépítészetre.

Mik a mai városok, községek, nagyvárosok legnagyobb problémai?

Tájépítészet szempontjából az, hogy kevés figyelem van fordítva a zöld felületek iránt. Sokszor az az első, hogy a fákat eltávolítják. Ahelyett hogy a lehetőségeket keresnék, hogyan lehetne ezeket felhasználni a tervezetben.

A Szlovák Tudományos Akadémia díjának átvétele. 2010 Pozsony

Gyakori probléma a kerékpárutak hiánya, rossz tömegközlekedés és levegő, az árvizek. Milyen lehetőségek vannak ezek orvoslására?

Németországban, Ausztriában a vidéki települések össze vannak kötve bicikli utakkal. Az is nagyon fontos, hogy maguk az emberek is akarják a kerékpárutakat, illetve hogy legyen hol biztonságosan közlekednünk, akár a főutakkal párhuzamosan kerékpárral. Vannak ilyen régi határi utak, illetve különböző területek, ahol lehetne ilyet kiépíteni. Például folyók mentén, vagy sok helyen vasutak helyén is bicikliutak vannak.

Látsz arra lehetőséget, hogy 10-20 éves távlatban nálunk is kialakuljon vagy elinduljon hasonló?

Azért már vannak pozitív változások itt is. Például a Nyitra partján építenek új kerékpárutakat, illetve más folyók mentén vagy városközpontokban is épülnek.

Melyik ország és melyik nagyvárosok emelhetők ki pozitív zöld példaként a világban?

Például New York. Ott van már a 19. század óta a Central park anélkül, hogy abból egy darabot is beépítettek volna. Nálunk nem probléma zöld területeket beépíteni. Franciaországban pl. Párizsban és más településeken is vannak remek park infrastruktúrák. De Ausztriában is, tehát nem kell messzire menni. Külföldön sokat számít a nyomás és közakarat, hogy legyen nekik zöld terület a lakótelepen. Nálunk sok önkormányzat nem foglalkozik ezzel és engedélyezik, hogy bevásárlóközpontok épüljenek zöld területek helyén. Így növelik a szennyeződést, a zajt, meg mindent, ami ezzel együtt jár.

Rendkívül aktív vagy. Több külföldi projekt munkatársaként adsz elő itthon és külföldön. 26 éves korodra több mint 40 publikációd jelent már meg, ebből 26 külföldön. Mi motivál és inspirál?

Elsősorban az, hogy szeretem azt, amit csinálok. De szintén a tudományos része, új trendeket megtanulni. A legújabb kutatások eredményeit hogyan lehet alkalmazni itthon. Én főleg a vidéki tájjal foglalkozom, mivel magam is vidékről származom. Ez nőtt a szívemhez.

2010 Pozsony - A szlovák köztársasági elnök  gratulál az Év diákszemélyisége kituntetéshez_(c)Geoinformatika
A szlovák államfő gratulál az Év diákszemélyisége kitüntetéshez

Tardoskeddi gyerekként sikerült már egész Európát magad mögé utasítanod. Melyik díjra vagy a legbüszkébb?

Mindenképpen az ECLAS kitüntetésre az Európai Tájépítészeti Iskolák Tanácsától. Mivel én vagyok az első, aki ezt a díjat megkapta. Meg hát a Szlovák köztársaság elnökétől kapott díj is 2010-ben, ami az év diák személyisége díj. Tájépítészként odakerülni szintén nagy dolog volt. Nagyon jó érzés, hogy a munka, amit végzek, értékelve van.

Az ECLAS díj átvétele a Tanács elnökétöl. 2013 Hamburg
Az ECLAS díj átvétele az Európa Tanács elnökétől. 2013 Hamburg

Oroszországban 5 évre szóló nemzetközi akkreditációt segítettél elnyerni az egyetemednek.

Ez egy nemzetközi akkreditáció az  International Federation of Landscape Architects-től, a Tájépíteszek Nemzetközi Federációjának európai részlege adta ki. Ami lényegében annyit jelent, hogy az itt végző tájépítszek végzettsége egyenrangú más országokkal, pl.németországi, franciaországi egyetemekkel. A Szlovák Mezőgazdasági Egyetemet és a Szlovák Építészek Szövetségét képviseltem a tárgyalásokon. Nagy öröm volt mindenkinek, hogy sikerült.

Rengeteg projekten dolgozol. Salzburg városfejlesztési terve, vidék felújítási kiállításokat illetve workshopokat  is szervezel, bekapcsolódtál projektekbe és konferenciákba Madridban, Szentpéterváron, Stockholmban és idén januártól februárig Új-Zélandon végeztél kutatást. Melyik projekt a legkedvesebb számodra, amit kiemelnél?

Mindegyik érdekes valamiért. A diplomamunkámat nagyon élveztem. Bécsben írtam és Tardoskeddről készítettem, tehát ez egy ilyen érdekes konfrontáció volt. De az új-zélandi projekt is nagyon érdekes volt, a világ másik végéről, ahol minden teljesen más, tehát maga a táj, a növényzet, a zöld infrastruktúra. Teljesen más kultúra, meg más terület. Hát nem is tudom, nehéz lenne így kiemelni, hogy melyik a legkedvesebb – úgy mondanám hogy mindegyik valamiért kedves számomra. Például egy bécsi vasútvonalnak az átalakítása lineáris rekreációs zöld területre is egy rendkívül érdekes tervezési kihívás volt.

2013-tól a szülőfaludban, Tardoskedden az önkormányzat szaktanácsadója vagy. Eddig milyen kezdeményezéseket sikerült átültetned és mi van folyamatban?

Aminek örülök, hogy sikerült az új vasútállomás építésénél elérnem, hogy a kivágott vadgesztenyafa helyett 11 új fát: hársfát, juharfát, tölgyet telepítsenek. Ennek nagyon örültem, hogy sikerült elérni, mert ez nem standard hozzáállás, mint külföldön. Nálunk sokszor harcot kell folytatni érte.

2014 Garmisch-Partenkirchen - A G20 Youth Forum-on szekció elnökként_(c) G8 and G20 AA
A G20 Youth Forum-on szekció elnökként. 2014 Garmisch-Partenkirchen

A szlovákiai magyarok többsége vidéken él. A faültetéseken kívül milyen más lehetőségeket látsz a jobb lakókörnyezet kialakítása terén?

Ezt maguknak az embereknek kell akarniuk. Vidéken sokkal nehezebb elérni mint városban. Mert a falvakon általában van mindenkinek saját kertje, és nincsenek a közterületek annyira hozzánőve az emberek szívéhez, mint a városban. Sokszor nehezebb megvédeni is. Tardoskedden minden évben van például szépítő brigád, ahol az emberek szemetet szednek, virágot és fákat ültetnek. Az ilyen brigádok nagyon fontosak, hogy az emberek összejöjjenek és a közös munkálatoknak köszönhetően pozitívan viszonyuljanak közterületeikhez.

Pozsonyban égető és aktuális probléma napjainkban az elburjánzó óriásplakáterdő, a különböző reklámok, az ún. vizuális szmog. Hogy látod ezt a problémát?

Ez nagy probléma. Elég a határon túlra menni, ahol nincs ilyen. Hogy ilyenek meg vannak engedve, egy belvárosi utca kinézetét is nagyon tönkre tudja tenni. Ez a reklámforma nem éppen az, aminek itt kéne lennie.

Szlovákiában melyek konkrétan azok az települések, amelyek zöldesítése vagy egyéb formában a nevedhez köthetőek?

Tardoskedden már néhány dolog megvalósult a diplomamunkámból, pl. új fák kerültek kiültetése a templomkertben és még több fa is sorra kerül majd a központi részben. Az imént említett vasútállomásnál kiültetett fák. Segítkeztem az említett szépítő brigádokon a fák kiültetésénél is. Többi projektem közül a nagymányai hisztorikus park felujítására készített tervezetet emelném ki. A leggyakoribb probléma a pénz, a pályázatok sokszor felkészületlenül érik a városokat, falvakat. A települések nem gondolkodnak előre. Fontos, ha adódik egy pénzforrás vagy felhívás, akkor legyen kéznél egy projekt, amihez hozzá tudnak nyúlni.

2012 Nagymánya - A hisztorikus park felujítási tervének átadása a polgármesternek
A történelmi park felujítási tervének átadása a polgármesternek. 2012 Nagymánya

Tanulmányaid során sokfelé jártál már a világban, nem csak Európa, de Ausztrália környezet-tudatosságát is megismerted. Mit gondolsz, Középkelet-Európának miben kellene példát vennie más országoktól és fordítva?

Új-Zélandon a környezettudatosság kiemelkedően jól működik. Az emberek nagyon törődnek azzal, hogy milyen a környezetük. Vannak ilyen víztisztító patakok, folyók, ahol növényeket használnak arra, hogy megtisztítsák a vizeket vagy például felhasználják az esővizet. Nem vezetik el a lefolyóba, hanem összegyűjtik a tetőkről, meg a parkolókról és ezt a vizet tisztítják folyóban növények segítségével. Ez a biodiverzitást is emeli, a mikroklímát is segíti. E tekintetben mindenképp tudnánk tanulni a fejlettebb országoktól, ahol az esővízzel is tudnak így bánni. A  zöld területek jobb és erősebb védelmet élveznek. Nálunk nem olyan nagy probléma önkormányzat szinten beépíteni zöld területeket, mivel a védelem gyengébb összehasonlítva más helyekkel.

És az emberek magaviselete ami a környezettudatosságot érinti Ausztráliában vagy Új-Zélandon?

Nagyon odafigyelnek, az utcák, közterületek is sokkal tisztábbak. Nem szemetelnek. De Németországban és Ausztriában sem probléma ez. A másik probléma a sok eldobott műanyag zacskó, a Tesco volt az utolsó üzletlánc, amelyik még ingyen adta ezeket a táskákat. Az emberek egy csomó táskát eldobtak. Már mindenhol fizetni kell érte. Így az emberek inkább saját táskával jönnek bevásárolni. Lehet hogy ez egy kis hozzájárulás, de sokat tud segíteni. Németországban jól bevált a műanyag flakonok visszaváltása az üzletláncokban.

IMG_2430

Mit gondolsz, hogyan lehet a gyereket már kiskortól a szülők és iskola által környezettudatosságra nevelni?

Itt nagy szerepet játszik a szülői nevelés. Valamint az hogy ők maguk is aktívak legyenek a gyerekekkel. Ültessenek virágot, bokrokat, osztályozzák a  hulladékot, stb. A nevelés egész kiskortól elkezdődik.

A Kárpát-medence országainak milyen pozitív adottságai vannak a tájépítészetet illetően? Hogyan lehetne ezeket ésszerűen kihasználni?

A Kárpát-medence legfőbb adottsága a gyönyörű tájai és a diverzifikált környezet. Szlovákiában a legkülönfélébb területeket is megtaláljuk. Dél-Szlovákiában ameddig csak el tudunk látni gyönyörű síkvidék, fentebb északon hegyes tájak. Vagy például a hortobágyi puszta, ami teljesen más jellegű, mint a tátrai hegységek. Ez a színesség nagy pozitívum, amivel jól lehet dolgozni. Rengeteg történelmi városunk van, amelyeket új fák, virágok kiültetésével fel lehetne lendíteni. Ez a turizmus szempontjából is nagyon vonzó lenne, mert sok helyen ilyen már nincs. A gyönyörű táj mindenképp nagy aduász, és kiváló alapanyagként szolgál.

És a vidék hátrányai?

A kollektivizáció során összecsatolták a területeket, és ezáltal rengeteg zöld övezet és összeköttetés, illetve a permeabilitás megszűnt a tájban,  valamint a folyók és más vízvonalak is ki lettek egyenesítve. Hogy a víz minél gyorsabban elfollyon a tájból. Ezen is javítanunk kell, hogy a vizet fenntartsuk. Így segítjük a mikroklímát és a biodiverzitást, illetve enyhítjük a klímaváltozás következményeit. A másik negatívum a szárazság, ami nagy problémát fog okozni az elkövetkező években, évtizedekben. Minden víz felhasználható, kihasználható. Ezért nagyon fontos hogy a víz a településeken belül is, de kint a tájban is fenn legyen tartva.

A 21. század egyik megoldatlan problémája a szemét kérdés. Hogy látod a szemétlerakás-eltávolítás problémát és megoldást?

Ez nagyban összefügg a fogyasztók, felhasználók hozzáállásával. Ma már nagyon sok csomagolt termék van, amit megveszünk. Az ebből fennmaradt szemét is nagy probléma. A környezettudatosságra nevelés mindenképp fontos. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy újrahasznosítani is lehet és kell is. A másik hiányosság a komposztálás mellőzése, amivel visszajuttathatjuk a tápanyagokat a földbe. Sok háztartás még mindig nem csinálja annak ellenére, hogy a zöldség-és gyümölcsmaradék nagy részét alkotja a szemétnek. Újrahasznosítani pedig azért fontos, hogy állandó körforgásban legyenek azon anyagok, amelyeket újra fel tudunk használni. A többi meg már a felhasználókon múlik.

2010 Bécs - A Bécsi Mezögazdasagi Egyetem rektorának díja_(c) BOKU
A Bécsi Mezögazdasagi Egyetem rektorának díja. 2010 Bécs. Attila alsó sor balról a harmadik.

Azokat a hulladékokat, amelyeket nem tudunk újrahasznosítani, hogyan távolítsuk el, hogy a lehető legkevésbé ártsunk a természetnek?

Hulladéklerakatok mindig is lesznek. Vannak azonban olyan módszerek, hogy az elektronikai vagy más jellegű hulladékot bizonyos idő elteltével letakarják. És olyan növényeket, fákat termesztenek rajta, amelyek képesek extrém felületeken is élni. Meggyógyítják és tisztítják a környezetet. Ez viszont hosszú folyamat.

Milyen érzés számodra, hogy felvidéki magyarként kitárulnak előtted a világ kapui és megvalósíthatod önmagad?

Jó érzés. Nagyon sokszor segített a magyar nyelv is, hiszen kapcsolatot tudtam teremteni magyarországi egyetemekkel, pl. a Corvinusszal Budapesten vagy a Nyugat-magyarországi Egyetemmel Sopronban, Mosonmagyaróváron. Magyarként sikerült minden iskolát elvégeznem és kijutni külföldre. Jó érzés magyar falut képviselni, magyar családból származni. Büszke vagyok rá mindenképp.

Mit üzensz a mai fiataloknak, egyetemistáknak?

Igyekezzenek és próbáljanak meg egy olyan munkát, szakot választani, amit igazán szeretnek csinálni. Ne az legyen a legfontosabb szempont, hogy titulust szerezzenek, hanem hogy azt csinálják, amit szeretnének. Ilyenkor a munka minősége is jobb, mivel az embernek folyamatosan új víziói, ötletei és motivációi vannak. Ez mind ezzel együtt jár.

Egy kérdés erejéig kitérnénk a kisebbségellenes megnyilvánulásokra is. Nyitrán történt az elmúlt időszak két fontos incidense is, Malina Hedvig megtámadása és a Mariachi bár esete. Téged ért a magyarságod miatt kellemetlen tapasztalat?

Ebből a szempontból nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert egyetlen egyszer sem volt konfliktusom a magyarságomból kifolyólag. Annak ellenére, hogy magyar vagyok, nem volt probléma főiskolára bekerülni, a doktoranduszi állást megkapni, a szlovák köztársasági elnök díját elnyerni. Soha nem volt problémám, az együttélés mindig jól működött.

Ha nem a tájépítészet lenne a hivatásod, akkor mivel fogalalkoznál?

Valószínűleg, mint ahogy már beszéltünk is róla, közgazdaságtan, management vagy technikai szakon tanultam volna tovább.

2008 Az érsekújvári polgármester díja_ (c) NZ
Az érsekújvári polgármester díja. 2008

Mivel foglalkozol szabadidődben?

Szeretek rajzolni, leginkább portrékat vagy tájakat. Otthon szoktam kertészkedni, zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, illetve dísznövényeket nevelni és fejlődésüket figyelemmel kísérni. Kijárni a természetbe sétálni és olvasni. Ha pedig a sportról van szó, akkor az úszás és biciklizés a befutó.

Van példaképed? Ha igen, miért pont ő az?

A sikeres tájépítészek, akiknek gyönyörű projektjeik vannak. Ők nagyon inspirálnak. Ezen kívül persze mindenki, aki valami újjal jön és jót tesz a társadalomnak. Nekem nincs konkrét példaképem, viszont felnézek azokra, akik tesznek a társadalomért, hogy tovább fejlődjön és jobbá váljon.

Mit jelent számodra a siker? Pénzt, elismerést, befolyást?

A siker számomra azt jelenti, hogy azt csinálom, amit szeretek és igyekszem jó lenni benne. Ez pedig hozza magával a sikert is idővel és kemény munkával. A díjak, elismerések, amiket kapok, pedig csak azt igazolják, hogy jó úton haladok és folytatni kell.

Egy év múlva doktorálasz. Hova tovább az egyetem után? Mik a terveid a jövőre nézve?

Most így rövidtávon várnak még rám a terepfelmérési munkák a disszertációmhoz. Szeptembertől megyek 6 hónapra Bécsbe a Technikai Egyetemre. Ott fogok dolgozni a disszertációmon és jövőre végzek. Továbbiakban pedig szeretnék a tudományban dolgozni és a tájépítészetben tevékenykedni, összekötve a tudományt és a tervezést is. Településekkel is együttműködni tanácsadóként. Valamint szeretnék azon is dolgozni, hogy az emberek környezettudatosságra ébredjenek.

2010 Pozsony - Az év diákszemélyisége ként a karunk dékánhelyettesével_(c) SAV
Az év diákszemélyiségeként a kar dékánhelyettesével. 2010 Pozsony

Mivel lennél elégedett 10-20 év múlva?

Ennyire előre nem haladok. Inkább úgy nézek rá, hogy szeretem az új kihívásokat, amelyek inspirálnak és újat hoznak. Szeretek tervezni, de inkább rövidtávon. Arra törekszem, hogy mindig legyen előttem egy cél, ami után megyek. A kitűzött célom az hogy aktív legyek és hogy tudjak dinamikusan reagálni az adódó kihívásokra és változó körülményekre.

Itthon vagy külföldön képzeled el a jövődet?

Szeretnék itthon maradni. Itthon nagyobb kihívást látok abban, hogy mindazt a tudást, amit külföldi tanulmányaim során megszerzek, haza hozzam és itthon alkalmazzam. Itt az egyetemen is, vagy a tanulásban, illetve a tudomány továbbfejlesztésében. Itthon szeretnék tájépítészként, tervezőként dolgozni. Engem ide kötnek a gyökereim. Szeretek itt lenni. Voltam már sokszor külföldön különböző helyeken. Ezek közül pedig Ausztriában éreztem magam a legjobban, de itt is nyilván közrejátszott hogy közel van a hazám. Ha adódik lehetőségem, természetesen nem zárom ki, hogy külföldön legyek aktív.

 

Tóth Attilával Tóth Lívia beszélgetett.

 

IMG_2460

 

Az interjút autorizáltuk.

Névjegy

Tóth Attila (26) a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem kert-és tájépítészet szakán szerzett mérnöki diplomát. Jelenleg ugyanitt másodéves doktorandusz. A Bécsi Mezőgazdasági Egyetemen is tanult. Világszerte elismert szakember, aki nemzetközi tárgyalásokon és konferenciákon képviseli Szlovákiát. Korszakalkotó kutatásaiért és eredményeiért számos hazai és nemzetközi díjat kapott. Államfői, rektori, dékáni, főispáni, polgármesteri kitüntetések büszke gazdája. Munkáját a Szlovák Tudományos Akadémia is díjazta. Az Európa Tanács 2013-ban elsőként neki ítélte az ECLAS díjat a tájépítésztben nyújtott kimagasló teljesítményéért.

 

További ajánlott írások:

1. Valami Amerika – Irány a Szilícium-völgy (Felvidéki magyar sikersztorik I.)

2Szlovák iskolából nem jutottam volna el idáig (Felvidéki magyar sikersztorik II.)

3. Büszke vagyok roma származásokra és magyarságomra (Felvidéki magyar sikersztorik III.)

4. A világ legjobb söreit készíti – Felvidéki magyar sikersztorik IV.

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!