A hónap kommentára rovatunkban ezúttal Richard Sulík volt házelnök, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártja elnökének javaslatát közöljük az ellenzéki együttműködés újragondolásáról. Hogy reális-e vagy sem, olvasóinkra bízzuk.

Richard Sulík írása eredetileg slovenskapolitika.sulik.sk oldalon jelent meg május13-án.

„Ellenzéki együttműködés. Útmutató a jobboldali együttműködés érdekében

Az a benyomás, amit a mai jobboldal 2013 tavaszán mutat – széthúzás, harag, osztódás – a béka fene alatti. A jobboldal, amennyiben létezik még ez, nevetség tárgya a jobboldali választó számára. Ha szeretne valós alternatívává válni a SMER-el szemben, ha szeretne egyáltalán alternatívává válni, muszáj együttműködnie.

A gond nem a programmal van. Először is, az már régóta világos, hogy a SMER csak jó időben képes kormányozni. Egyébként csak tartozást halmoz fel és osztogat, vagy mások pénzét lopja. Másodszor, ha holnap koalíciós tárgyalásra kerülne sor, a jobboldali pártok programja, beleértve az Alfát, Žitňanská és Beblavý kezdeményezését vagy a Járulékbónuszt, az elég lenne két választási időszakra is, és valóban segítene Szlovákián.

Mi a hónap kommentára?

A hónap kommentára a Körkép sorozata. Rendszeresen, minden hónapban egy általunk legjobbnak, legérdekesebbnek tartott  kommentárt közlünk a szlovák sajtóból magyar fordításban. A sorozat eddigi részei: október, november, december, január, február, március, április.

 hirdetes_810x300  

Nem, a jobboldali választó nem azt akarja hallani, hogy mit csinálnánk. Ezt ugyanis már rég megmondtuk neki. Arra sem kíváncsi, hogy hogyan valósítanánk meg, mert már rég tudja, hogy képesek vagyunk rá. A jobboldali választó azt akarja látni és hallani, hogy hogyan tudunk kormányra kerülni, és miként fogunk tudni a kormányozni.

„Más szóval, a jobboldali választó azt akarja látni, hogyan tudunk együttműködni.”

A jobboldali pártok együttműködésének útmutatója

Engedelmükkel most egy útmutatóval szolgálnék a jobboldali pártok együttműködésére vonatkozóan. Annak útmutatójával, hogyan tud a jobboldal változtatni jelenlegi kínos, haragos arculatán. Hogyan lehet jobb alternatíva a SMER-nél. Négy konkrét pontról van szó:

1. A jobboldali pártoknak világos ellenzéknek kell lenniük a SMER-el szemben

Banálisan hangzik, és bizonyára mindenki számára világos, de mégsem tartják be ezt az alapszabályt. Országos viszonylatban a KDH ellenzékiként viselkedik a SMER-el szemben, Nyitrán viszont koalícióba mászik velük, Besztercebánya megyében pedig nyíltan flörtöl a SMER-el, Ellenzéki vagy sem tehát a KDH? Mit gondoljon erről az a jobboldali választó, akit Fico éppen most kopasztott meg rendesen?

Ezt a kétarcúságot természetesen azért engedheti meg magának a KDH, mert a Népi Platform többi pártja úgy tesz, mintha vak lenne. Vagy befejezi ezért, a KDH a SMER-el való flörtölést, vagy az SDKÚ és a MOST, amennyiben ellenzéki akar továbbra is maradni, nem erőlteti a KDH-val tovább a Népi Platformozást.

2. Az egyezségeket be kell tartani. Feltétel nélkül!

Amióta a politikában vagyok, az egyezségek be nem tartása a jobboldal legnagyobb problémája. Például a 2010 júliusában aláirt koalíciós szerződés és annak durva megsértése 2011 októberében (az euró-mentőövről szóló szavazás). Jelenleg ezt az ellenzéki egyezséget az Állami Számvevőszék elfoglalása jelenti. Értem, hogy néhány politikusnak a funkciók a minden a világon, és az intrikákban éli ki magát. De akkor inkább meg se próbáljunk akcióképes ellenzéknek tűnni, aki szükség esetén képes az összefogásra.

3. Az egyezségek nehezen születnek, ezért ne harangozzuk be előre őket

Főleg a szabályok hiánya miatt az egyezségek megkötésére (lásd következő pont), nehezen kötődnek az egyezségek, és még nehezebben, ha a jobboldali pártok abban egyeznek meg, hogy megegyeznek és ezt jelentik be a médiában. Természetesen, a média aprólékosan tud az ellenzéki történésekről, mert mindig akadt olyan jóravaló ember, aki kikotyogja ezeket. Ezért nem előre kellene jelezni, hogy lesz egyezség, hanem magát az egyezséget kell bejelenteni. Például az a jelzés, hogy november 17.-ig a Népi Platform megegyezik a köztársasági elnök személyében, ma, hat hónappal később komikusnak tűnik.

4. Az ellenzéki egyezség és együttműködés szabályai

Minél több tag, annál nagyobb funkcióéhség. Ezért elengedhetetlen, hogy az egyezségek négy alapvető szabály szerint legyenek megalkotva (és nem ad hoc ill. ismételten). Ezek a szabályok a következők:

  1. Minden párt „arányosan“ képviselteti magát (a legutóbbi választási eredmények, az elmúlt 12 hónap felméréseinek átlaga, vagy e két érték kombinációja alapján) a rendelkezésre álló funkciók, posztok terén.
  2. Minden funkciónak valamilyen értéke van (pl. a parlament alelnöke 8 pont, az Állami Számvevőszék elnöke 7 pont, bizottsági elnök 4 pont), stb. Természetesen meg kell egyezni abban, hogy melyik funkciónak milyen értéke van, de ez sokkal egyszerűbb, mint a konkrét funkcióról szóló egyezség.
  3. A funkciók a pártok választási eredményeinek sorrendjében kerülnek szétosztásra. Azaz, a legjobb eredményt elért párt kap 1-est, és kiválasztja az első funkciót, a második legjobb kiválasztja a második funkciót, és így tovább, amíg szétosztásra nem kerül az összes szóba jöhető poszt az 1. pont értelmében.
  4. Az elfoglalt funkciók összegzésre kerülnek a választási időszak ideje alatt. Hogy ne történjen meg, hogy a legnagyobb ellenzéki párt mindig első lesz valamelyik poszt betöltése terén.

„Ismétlem, az ellenzék mai reménytelen helyzetének oka nem az ideológiai üresség, sem az, hogy az, hogy nem tud mit felmutatni választóinak. A mai agónia oka a hihetetlen kapaszkodás a posztokért, a mély bizalmatlanság a pártok között, és az erős konkurenciaharc a választókért (ami a pártok számának növekedésével erősödni fog).”

Végezetül, nincs viszont értelme sírni azon, hogy a bizalom megújulására van szükség (a tapasztalatom inkább az. hogy azok, akik a bizalomról a legtöbbet beszélnek, a leggyakrabban áskálódnak az ember háta mögött). Úgyszintén nincs értelme ellenzéki együttműködésről beszélni, egyszerűen együtt kell működni és kész.

Ezért, ha a jobboldali együttműködés útmutatójaként elfogadnánk a fent leirt négy szabályt, az garantáltan javítana a helyzeten és az ellenzék is erősebb lenne. Kérdés, hogy némelyeik, a mai, ún. ellenzéki pártok közül akarja-e ezt.”

Richard Sulík

Fordítás: Körkép

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!