Fidel Castro 90 éves. Tíz éve átadta a hatalmat öccsének, Raulnak, de jelenléte máig érezhető Kubában. Forradalmi hős, vagy elnyomó diktátor? Fidel Castro évtizedeken keresztül volt a világ egyik meghatározó, de rendkívül megosztó politikusa.

 

Idén az évforduló miatt az éves havannai karnevált összekötötték a „történelmi vezető” címet még ma is viselő Castro születésnapjának megünneplésével. Éjfélkor az amerikai nagykövetséggel szembeni téren zenekar játszotta el a Happy Birthday-t, miközben tűzijáték világította be az eget. A város tengerparti korzóján hosszú sorokban követték egymást a táncosok és salsazenekarok. De fotókiállítást is rendeztek, és Castro tiszteletére elkészítették a világ leghosszabb, 90 méteres szivarját is.

 

Fidel és Che Guevara forradalma

 

1959 január elsején az egész világot meglepte, amikor néhány szakállas gerillával megdöntötte Fulgencio Batista tábornok rezsimjét. Castro egy új Kubát hozott létre, és ő lett a szocializmus új, karizmatikus arca. Argentin barátjával, Che Guevarával együtt Fidel Castro megalapította az első kommunista államot a világ nyugati felén.

 hirdetes_810x300  

 

A rezsim azonban nyugtalanította az Egyesült Államokat. Az amerikai titkosszolgálat, a CIA ezerötszáz kubai disszidenst fegyverzett fel 1961-ben, hogy megszállják a Kuba déli partjainál található Disznó-öblöt. Sokak meglepetésére az akció azonban csődöt mondott. Kuba legyőzte a kapitalista Góliátot.

 

fidel
Fidel és Che. forrás: cubanews.acn.cu

 

Az Amerika ellenes és nyíltan kommunista rezsim hamarosan új barátra lelt: a hidegháború közben a Szovjetuniónak kapóra jött a sziget földrajzi fekvése és stratégiai szövetségest látott Kubában.
Hruscsov és Castro 1961-ben titkos megállapodást kötött arról, hogy a Szovjetunió ballisztikus rakétákat telepít Kubába.

 

Az akkori amerikai elnök, John F. Kennedy tengeri blokád alá vette a szigetet, hogy megakadályozza a további szovjet rakéták szállítását. Ez volt az a pillanat, amikor egy atomháború kirobbanásának küszöbén állt a világ, de a felek az utolsó pillanatban visszaléptek. Kuba harminc éven át élvezte a Szovjetunió védelmét és pénzügyi támogatását, amellyel az amerikai kontinens második legnagyobb hadseregét tudta kifejleszteni.

 

Vita a nagy testvérrel

 

A hatvanas, hetvenes évek nehézségei után, a nyolcvanas évek végére Kuba gazdasága sokat fejlődött. Mihail Gorbacsov azonban véget vetett a Havanna és Moszkva közti kivételes kapcsolatnak. Fidel Castro nem volt hajlandó lemondani a kommunista modellről, amely addigra már a Szovjetunióban is megbukott, és elszigetelte magát, amelynek gazdasági válság lett az eredménye.

 

Az elszegényedés kubaiak tömegét hajtotta Amerikába. 1994 nyarán több mint harmincezren menekültek összetákolt tutajokon Florida irányába. 1998-ban II. János Pál pápa történelmi látogatást tett Kubába: háromszázezer ember hallgatta, ahogy az egyházfő elítélte a szigetország elleni, akkor már 35 éve tartó amerikai embargót, majd felszólította Fidel Castrót, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat.

 

nik
Castro és Hruscsov. forrás: cdn.history.com

 

Súlyos gyomorbetegsége miatt 2008-ban adta át a hatalmat öccsének, Raúl Castrónak. Azóta egyre kevesebbszer szerepel nyilvánosan, így névjegyének számító többórás beszédeit sem hallgathatják már a kubaiak.

 

Hős vagy diktátor?

 

Megítélése ellentmondásos az országban – írja a Guardian. Kritikusai a szovjet mintára kiépített tervgazdaság és a személyes szabadságjogok hiánya miatt kárhoztatják rendszerét, amiben ellenzékiek ezreit zárták börtönbe. Azonban sokan a mai napig hősként tekintenek rá, amiért megszüntette az országban az USA befolyását, és ingyenes oktatási és egészségügyi rendszert alakított ki.

 

Fidel Castro csak ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, politikailag jelentős eseményeken. A melegítő már régóta átvette a katonai egyenruha helyét, de a lelke egy forradalmáré maradt:

 

„Hamarosan 90 éves leszek – mondta a parlamentben. Soha nem gondoltam volna, és nem küzdöttem érte. Ez csupán a sors szeszélye. Hamarosan olyan leszek, mint bárki más, mindenkire sor kerül, de a kubai kommunizmus ideái megmaradnak.”

 

Összeállítás a hu.euronews.com, nol.hu és az origo.hu cikkeiből.
borítókép: dailymail.co.uk/AP

 

 

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!