Fidel Castro 90 éves. Tíz éve átadta a hatalmat öccsének, Raulnak, de jelenléte máig érezhető Kubában. Forradalmi hős, vagy elnyomó diktátor? Fidel Castro évtizedeken keresztül volt a világ egyik meghatározó, de rendkívül megosztó politikusa.

 

Idén az évforduló miatt az éves havannai karnevált összekötötték a „történelmi vezető” címet még ma is viselő Castro születésnapjának megünneplésével. Éjfélkor az amerikai nagykövetséggel szembeni téren zenekar játszotta el a Happy Birthday-t, miközben tűzijáték világította be az eget. A város tengerparti korzóján hosszú sorokban követték egymást a táncosok és salsazenekarok. De fotókiállítást is rendeztek, és Castro tiszteletére elkészítették a világ leghosszabb, 90 méteres szivarját is.

 

Fidel és Che Guevara forradalma

 

 hirdetes_810x300  

1959 január elsején az egész világot meglepte, amikor néhány szakállas gerillával megdöntötte Fulgencio Batista tábornok rezsimjét. Castro egy új Kubát hozott létre, és ő lett a szocializmus új, karizmatikus arca. Argentin barátjával, Che Guevarával együtt Fidel Castro megalapította az első kommunista államot a világ nyugati felén.

 

A rezsim azonban nyugtalanította az Egyesült Államokat. Az amerikai titkosszolgálat, a CIA ezerötszáz kubai disszidenst fegyverzett fel 1961-ben, hogy megszállják a Kuba déli partjainál található Disznó-öblöt. Sokak meglepetésére az akció azonban csődöt mondott. Kuba legyőzte a kapitalista Góliátot.

 

fidel
Fidel és Che. forrás: cubanews.acn.cu

 

Az Amerika ellenes és nyíltan kommunista rezsim hamarosan új barátra lelt: a hidegháború közben a Szovjetuniónak kapóra jött a sziget földrajzi fekvése és stratégiai szövetségest látott Kubában.
Hruscsov és Castro 1961-ben titkos megállapodást kötött arról, hogy a Szovjetunió ballisztikus rakétákat telepít Kubába.

 

Az akkori amerikai elnök, John F. Kennedy tengeri blokád alá vette a szigetet, hogy megakadályozza a további szovjet rakéták szállítását. Ez volt az a pillanat, amikor egy atomháború kirobbanásának küszöbén állt a világ, de a felek az utolsó pillanatban visszaléptek. Kuba harminc éven át élvezte a Szovjetunió védelmét és pénzügyi támogatását, amellyel az amerikai kontinens második legnagyobb hadseregét tudta kifejleszteni.

 

Vita a nagy testvérrel

 

A hatvanas, hetvenes évek nehézségei után, a nyolcvanas évek végére Kuba gazdasága sokat fejlődött. Mihail Gorbacsov azonban véget vetett a Havanna és Moszkva közti kivételes kapcsolatnak. Fidel Castro nem volt hajlandó lemondani a kommunista modellről, amely addigra már a Szovjetunióban is megbukott, és elszigetelte magát, amelynek gazdasági válság lett az eredménye.

 

Az elszegényedés kubaiak tömegét hajtotta Amerikába. 1994 nyarán több mint harmincezren menekültek összetákolt tutajokon Florida irányába. 1998-ban II. János Pál pápa történelmi látogatást tett Kubába: háromszázezer ember hallgatta, ahogy az egyházfő elítélte a szigetország elleni, akkor már 35 éve tartó amerikai embargót, majd felszólította Fidel Castrót, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat.

 

nik
Castro és Hruscsov. forrás: cdn.history.com

 

Súlyos gyomorbetegsége miatt 2008-ban adta át a hatalmat öccsének, Raúl Castrónak. Azóta egyre kevesebbszer szerepel nyilvánosan, így névjegyének számító többórás beszédeit sem hallgathatják már a kubaiak.

 

Hős vagy diktátor?

 

Megítélése ellentmondásos az országban – írja a Guardian. Kritikusai a szovjet mintára kiépített tervgazdaság és a személyes szabadságjogok hiánya miatt kárhoztatják rendszerét, amiben ellenzékiek ezreit zárták börtönbe. Azonban sokan a mai napig hősként tekintenek rá, amiért megszüntette az országban az USA befolyását, és ingyenes oktatási és egészségügyi rendszert alakított ki.

 

Fidel Castro csak ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, politikailag jelentős eseményeken. A melegítő már régóta átvette a katonai egyenruha helyét, de a lelke egy forradalmáré maradt:

 

„Hamarosan 90 éves leszek – mondta a parlamentben. Soha nem gondoltam volna, és nem küzdöttem érte. Ez csupán a sors szeszélye. Hamarosan olyan leszek, mint bárki más, mindenkire sor kerül, de a kubai kommunizmus ideái megmaradnak.”

 

Összeállítás a hu.euronews.com, nol.hu és az origo.hu cikkeiből.
borítókép: dailymail.co.uk/AP

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!