A Gyümölcsoltó Boldogasszony (latinul: Annuntiatio Beatae Mariae Virginis) Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe, melyet a római katolikus egyház március 25-én ünnepel. A hiedelem szerint az a gyermekre vágyó asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján óránként imádkozik, biztosan teherbe esik. Ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak.
A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az angyali üdvözletre, vagyis arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét:
„… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (…) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.”
Több elnevezése is létezik
Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. 624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről. 692-ben a trullai zsinat helyesnek ítélte ünneplését.
Az elnevezést I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban szokták végezni a gazdák.
A debreceni és Winkler kódexben: Gyümölcsoltó Boldogasszony
a szegedi Lánykódex: Testfogadó Boldogasszony
lőcsei kalendáriumban: Boldogasszony fogadása
moldvai csángók között: gyűmölcsótó
Érdy kódexben: Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen fogantatja
A müncheni kódexben: Máriának hirdetete napja
Hiedelmek, népszokások
Azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, az szerencsétlenséget eredményezne. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák. Vannak azonban olyan vidékek is, ahol a Boldogasszonykor a gyümölcsfáról vágott gallyat eltüzelik, ezzel akadályozzák meg a fák férgesedését.
Más hiedelmek is előfordulnak a fákkal kapcsolatban, amik csak erre a napra érvényesek. Ha olyan fa van a kertben, amelyik nem terem, azt is termővé lehet tenni, méghozzá a fa megfenyegetésével. A moldvai csángók ezen a napon megfenyegették a terméketlen fákat, hogy kivágják. Azt mondták a terméketlen fának, hogy ki fogják vágni a haszontalanság miatt. Sőt! Fűrésszel a kézben kellett megfenyegetni ezen a napon. Állítólag ez az eljárás bő termést eredményezett.
Néhol ezen a napon vetették el a paradicsom magvakat. Gyimesben, ahol Gyümölcsoltókor még hó van, úgy tartják, hogy ha ezen a napon rossz idő van, akkor hideg tavasz várható. Az Ipoly menti falvakból származik a következő regula ismert: Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője. A békákat is figyelik: ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.
Wikipédia, sokszinuvidek.hu
kép: sokszinuvidek.hu
Megosztás:
Címkék: angyali üdvözlet fák beoltása Főoldal gyümölcsoltó boldogasszony katolikus ünnep kultúra termékenység vallás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
