Csakúgy, mint Európa nagy része, Skandinávia is a szárazságtól szenved. A gazdák jó része arra kényszerült, hogy a télre eltárolt takarmánnyal etesse az állatait azért, hogy elkerüljék a kényszervágásokat és az ezzel járó további pénzügyi veszteségeket.
„Semmi értelme sincs a betonon szétszórni a magokat és várni, hogy valami kinőjön. Várnunk kell az esőre, de arra semmi ráhatásunk nincs függetlenül attól mennyire hisztizünk”
– mondta Jakob Ellemann-Jensen dán környezetvédelmi miniszter.
A széna aranyárban mozog, mert a piacon hiány van. A svédek és a dánok kiugróan magas áron vásárolnak, Norvégia Izlandról importál. Csak a következő három hónapban 35.000 tonnát. Izlandon ugyanis túltermelés van a sok eső miatt. Több mint 50.000 bálát küldtek a kiszáradt skandináv országokba.
„Ebben a kötegben úgy 400 műanyag bálányi széna van. Hogy Norvégia igényeit kielégítsék több mint 120-szor ennyi szükséges. A farmerektől a kikötőkbe szállítják 1300 teherautóval”
-mutatta meg a szállításra kész bálákat egy izlandi riporter.
A szállítási költségek magasak és mindig fennáll annak a veszélye, hogy kórokozók és gaz kerül a széna közé. Drága áthidaló megoldás ez Norvégia számára, mert Brüsszel nem áll ki a norvég mezőgazdaság mellett. Az elmúlt 70 év legszárazabb nyarán Norvégia lenullázta a széna importvámját, ezzel is segítve gazdálkodóit.
Nyitókép: kadarka.net
Megosztás:
Címkék: Jakob Ellemann-Jensen szalma széna
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
