A populizmus erősödőben van – Oroszországban, Nagy-Britanniában, USA-ban és több európai országban, de ereje érezhető Ázsiában is, főleg Kníában és Japánban.
A felkelő nap országa egy nemzeti érzületű miniszterelnök vezetése alatt több évtizedes pacifizmus után elkezdené bővíteni hadseregét. Kína, ami évszázadokon át csak a saját ügyeivel foglalkozott, a Dél-kínai-tengeren bontogatja szárnyait. És ez csak a kezdet.
A nemzetközi együttműködés és a globalizmus folyamatos növekedésének korszaka lezárul. A világot a bezárkózás és a protekcionizmus fenyegeti, talán ugyanolyan, mint az 1930-as években. És talán ugyanolyan következményekkel is. A párhuzamok ismertek.
A nagy gazdasági válság
Az Európát uraló totalitárius rendszerek az első világháború befejeztével véget vetett az aranystandard rendszerének is– a sosem látott jólét időszakának. A pénz Európából az USA-ba költözött és létrehozta a történelem egyik legnagyobb pénzügyi buborékát, ami a részvénypiacon pukkadt ki 1929 végén.
A USA-ban kirobbant válság gyorsan terjedt szét a világban, főleg Európában, amit egyébként is recesszió kínzott, mivel a mesterségesen megdrágított arany hosszútávú stagnálást idézett elő. A krízis bankválságban nyilvánult meg, és a sorban elsőként bedőlt az osztrák Creditanstalt bank.
Nem kellett hozzá sok idő, és (…) az országok vámokat és kvótákat vezettek be. Ez tovább súlyosbította a gazdasági helyzetet. Az állami kiadások voltak soron. Sok országban a védelemre (vagy inkább a támadásra) fordították a pénzt. A következményeket az egész világ magán viselte.
A nagy pénzügyi válság
A mostani pénzügyi válság szintén az USA-ban robbant ki, amikor 2008 előtt európai pénzek is megjelentek az amerikai ingatlanpiacon. A buborék kipukkanásakor nagy gondok leginkább az európai bakrendszerben jelentkeztek. A tűzfészek Görögország és a többi dél-európai ország volt, akik az euró miatt vergődtek.
A gazdasági és politikai gondolkodásban bekövetkezett százéves fejlődés abban mutatkozott meg, hogy a központi bankok vették át gondok megoldásának felelősségét. Ők pedig milliárdos nagyságrendben kezdtek el pénzt nyomtatni, és remélték, hogy a problémát elfedik – ám azok a múlt évben újra a felszínre buktak. Így buktak el a központi bankok.
Trump adói
Most a kormányok vannak soron. Vámok és adók kivetését fontolgatják. Trump olyan embereket hívott meg csapatába, akik hosszú ideje kritizálják a kínai gazdaságpolitikát. Egy mindenre kiterjedő, 20 százalékos importadó bevezetését mérlegelik.
Ez jelentős zavart okozna a nemzetközi kereskedelemben, és valószínű, hogy tönkretenné Kínát, aki az elmúlt két évben egyre inkább süllyedni látszik a pénzügyi mocsárban. Az USA és Kína közti gazdasági és pénzügyi háború az idei év talán legnagyobb veszélyforrása.
De semmilyen vám vagy adó nem segít Trumpnak az ipai foglalkoztatás növelésében. 20 dolláros orabér felett [az iparban] ember már nem talál munkát, csak egy gép. Ipari foglalkoztatást nagyban csak a hadiipar képes generálni.
A kérdés az, hogy ezen ponton véget ér-e a párhuzam az 1930-as évek eseményivel, vagy sem. A világ vezetői Davosban hamarosan arról fognak tárgyalni, hogyan tartsák fenn a status quo-t, és hogyan ne veszítsék el a fejüket – szó szerint.
Aktaulity.sk, Komentár Ronalda Ižipa: Populizmus vedie k vojne
Nyitókép: aktuality.sk
Megosztás:
Címkék: aranystandard elit első világháború gazdasági válság második világháború nagy gazdasági válság párhuzamok pénzügyi válság populizmus Ronald Ižip Szemle
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
