Június végéig megnyílt a 2. nyugdíjpillér a polgárok számára. Szabad akaratunk szerint választhatunk, hogy ki- vagy belépünk. Előző cikkünkben megírtuk, kinek éri meg és kinek nem elhagyni a 2. pillért.
Az elmúlt hetekben a Szociális Biztosító serényen elküldte mindenkinek személyre szólóan az elfogult tájékoztatást az 1. pillér előnyeiről a 2. pillérrel szemben. A megtévesztésen és félrevezetésen kívül egy nagy előnye származott a 2. pillér újabb bolygatásának: az emberek újra elkezdtek foglakozni nyugdíj-megtakarításukkal.
Jó jel, hogy az index alapú tőkealapokban befektetett vagyon az utolsó egy évben 181%-kal, míg a kötvény alapú tőkealapokban elhelyezett vagyon 23%-kal növekedett az elmúlt egy évben. Az érdeklődés a magas hozamú tőkealapok iránt növekszik.
A 2. pillérben spórolóknak módjukban áll párhuzamosan két tőkealapban takaréskokodni. Annak eldöntése, hogy hogyan válasszuk ki a két tőkealapot, attól függ, mennyi kockázatot vállalunk.. Sok esetben nem is a befektetéstől való félelem, hanem a kevés információ az, ami miatt alacsony hozamot érnek el megtakarításaink.
Röviden arról mi is történt:
6 éve az állam megtiltotta a nyugdíjalap kezelőknek, hogy a garantált hozamú tőkealapok fél éves távlatban veszteségesek lehessenek. Ez a megkötés azt eredményezte, hogy a garantált hozamú tőkealapok hozama nagyon alacsony, mindössze 1-2% körül mozog.
2 éve a Szociális Biztosító minden 2. pillérben takarékoskodót automatikusan a garantált hozamú tőkealapba helyezett, amennyiben kifejezetten írásban nem kérte a magas hozamú, nem garantált tőkealapokban való maradást. Mivel az átlagember sajnos egyáltalán nem tájékozódott a dolgokról, nem is törte magát a maradásért.
Ezek a lépések azt eredményezték, hogy a takarékoskodók 90%-a az utóbbi években tényleg alacsony hozamot ért el a 2. pillérben. Úgy is mondhatnánk, hogy a takarékoskodók 90%-a a Szociális Biztosító és a kormány nagybani hozzájárulásával 15-20%-os éves hozamoktól esett el az elmúlt években.
Ennyit a szubjektív tájékoztatásról a Szociális Biztosító és az állam részéről.
Már tudjuk, hogy 50-55 éves korunkig a nem garantált magas hozamu tőkealapok (részvényekhez- illetve indexhez kötött tőkealapok) a „tutik“. Egy korábbi cikkben már arról szóltunk, miért ne féljünk a részvények állandó fel-le mozgásától.
Nézzük meg tehát, mi is a különbség a részvényekhez, ill. a indexhez kötött tőkealapok között:
Portfóliójukat tekintve nem kellene, hogy különbség legyen köztük elvileg ugyanis mindkét alap részvényekbe fekteti pénzünket. A részvényalapú tőkealap a portfóliójába foglalhatja bármelyik részvénytársaság részvényeit a világ bármelyik országából. Ez a portfólió menedzsertől és a tőkealap alapszabályzatától függ.
Az indexhez kötött tőkealap ezzel szemben nem az egyes cégek részvényeit vásárolja fel fizikailag. Az összes pénzünket ún. ETF-ekbe, azaz részvényalapú tőkealapba helyezeti, mely előre megadott cégek részvényeibe fektet. (pl. a talán leghíresebb index SnP500-as tőkealap Amerika 500 legnagyobb cégének részvényeibe fektet.)
Egyszerűen mondva, a részvényalapú tőkealap közvetlenül fektet be adott cégek részvényeibe és aktív kezelést igényel (portfolio manager, elemzők, stb.)
Az indexhez kötött tőkealap pedig ugyan közvetve, de szintén részvényekbe fektet és szinte egyáltalán nem igényel aktív kezelést. Mindez nagyon alacsony kezelési költséget jelent!
Álljunk megy egy szóra:
Ha a részvényalapú tőkealap aktívan kezelt, vagyis nagyon okos analitikusok és a portfolió managerek keresik, kutatják, melyik cég részvényeinél várható átlagon felül növekedés, ami magasabb hozamot eredményezhet, akkor mégis miért marad alul a mi nyugdíjalapunkban a részvényalapú tőkealap hozama az indexhez kötötthöz képest?
Lásd:
A részvényalapú tőkealapok hozama is elfogadható volt az elmúlt évben, az indexhez kötött mégis magasan ráver ezekre az értékekre.
Ennek a paradoxnak két egyszerű oka van:
Az egyik, hogy nálunk szinte semmi sem az, ami a dobozra rá van írva. Vagyis a részvényalapú tőkealapok nem is részvényalapúak. A portfólió részvénybe fektetett része ugyanis nagyon alacsony, nagy részük különböző államkötvényekbe fektet.
A másik pedig, hogy ha közelebbről megnézzük ezeket a tőkealapokat, rájövünk, hogy nincsenek aktívan kezelve, és szintén csak egy részvényalapú ETF tőkealapba fektetnek. Tehát, csak közvetve részvényekbe. Ez sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb egy ilyen kis piacon, mint a miénk.
Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a részvényalapú tőkealapok nem egészen részvényalapúak az indexhez kötöttel szemben.
Ha tehát a második pillérben közvetetten ténylegesen részvényekbe szeretnénk fektetni, maradjunk és/vagy válasszuk az indexhez kötött részvényalapokat, melyek hosszútávon adott feltételek mellett a legmagasabb hozamot jelentik számunkra.
Akik valamilyen oknál fogva irtóznak a részvénypiac fel és le mozgásától, félnek a válság ideje alatt bekövetkező hatalmas esésektől, azoknak a következő cikkünkben magyarázzuk el egyszerűen, miért alaptalan ez a félelem.
Zsupcsan Zoltán, pénzügyi matematikus – tanácsadó
Ha nem biztos abban, hogy pénze a legjobb helyen kamatozik, bátran írjon a zupcanz(kukac)gmail.com címre. Olvasóink témával kapcsolatos kérdéseit kommentben, vagy a korkep(kukac)korkep(pont)sk email címen is feltehetik.
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!
Ajánlott cikkek:
Kilépni vagy maradni? – a 2. pillérről egyszerűen
Ezért kerülhetnek 20 év múlva utcára a nyugdíjasok
Fektessünk-e aranyba? És ha igen, miért ne?
Lakástakarék vagy spórolás? Ha a matrac helyett más helyet keresnénk a pénzünknek
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
