Krisztus mennyei fényben való megjelenése az írások szerint a Tábor-hegyen történt. Itt az arab hódítás előtt három bazilika is épült. Jézus isteni mivoltára Jakab, János és Péter jelenlétében mutatott rá. A színeváltozás (görögül: metamorphószisz; latinul: transfiguratio) a keresztény teológia értelmezése alapján Krisztus „isteni dicsősége megmutatkozásának az Újszövetség által feljegyzett eseménye”.

 

Miután az apostolok Jézusra Messiásként, Isten fiaként tekintettek, ismertette velük mindazt, ami Krisztusra vár: el kell mennie Jeruzsálembe, szenvedések hada vár rá, megölik, majd harmadnapon feltámad. A tanítványok ezt nem akarták elfogadni, majd a fegyelmezésük után Jakab, János és Péter kíséretében a hegyre mentek, ahol Jézus arca a naphoz hasonlóan tündökölt, s a fényhez hasonlóan pompázott a ruhája.

 

Ekkor Mózes és Illés is ott „termettek”, akik Jézussal társalogtak. Majd Péter hangot adott annak, hogy jól érzi ott magát, s mondta, hogy ha Jézus is szeretné, hármójuknak készít ott sátrat. S egy fényes felhő megjelenése után hangot hallottak, miszerint „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!”. A tanítványok félni kezdtek, de Jézus bátorító szava erőt adott nekik, s a Tábor-hegyről lefelé jövet utasította őket, hogy a történtekről mindössze a feltámadás után beszélhetnek.

 

 hirdetes_300x300  

 

A jeles nap három elnevezést is kapott: Úr színe változatja (Érdy-kódex), Úrnak megváltozása (a Müncheni-kódex naptára) és Jézus táborhegyi színváltozásának ünnepe.

 

A keleti egyházban Urunk színeváltozása karácsonyt, húsvétot és pünkösdöt követően ez az legszentebb. A nyugati egyház a legelső ezredfordulót, s Jézus akkorra várt visszajövetelével összekapcsolva kezdte nyilvántartani a jeles napot. Ünnepnappá III. Calixtus pápa nyilvánította a nándorfehérvári diadal hálaemlékére, ugyanis az akkori Magyarország végvárának Hunyadi János és Kapisztrán Szent János török ostrom alóli felszabadításának hírét ezen a napon – 1456. augusztus 6-án – kapta. Erről szinte naponta megemlékezünk, méghozzá a déli harangszó hallatán.

 

Laky Erzsébet

 

Források: ITT, ITT és Éneklő Egyház  – római katolikus népénektár

Képek forrásai: wikipedia és bdsz.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.