A néhány napja közzétett szentszéki dekrétumban a szerzetesrend-alapítók és vértanú szerzetesek neve mellett felbukkant a csángó Antal Veronika neve is. A fiatalon erőszakos halált halt csángómagyar lányt szülőhelyén évtizedek óta a tisztesség szentjeként tisztelik, de most, vértanúságának szentszéki elismerésével hivatalosan is megnyílhat az út boldoggá avatása előtt.
Ferenc pápa január 27-én fogadta a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát, Angelo Amato bíborost, akit meghatalmazott azon dekrétumok közzétételére, melyekben négy csoda, húsz vértanúság, valamint két Isten szolgája hősies erényeinek elismerése szerepel – adta hírül a Vatikáni Rádió magyar adása.
A kukoricaföld mártírja
Az egyik dekrétumnak érdemes különös figyelmet szentelnünk, mert ez áll benne: „Isten szolgálója, Antal Veronika ferences harmadrendi világi hívő vértanúságának elismerése. 1935. december 7-én született a moldvai Nisiporeştben (Románia) és 1958. augusztus 24-én halt meg az észak-csángóföldi Halasfalván (Hălăuceşti, Románia)”. Az iszlám terroristák által lemészárolt tizenkilenc algériai vértanú elismerése mellett ő a huszadik mártír a szentszéki listán. A Vatikáni Rádió által a „kukoricaföld mártírjának” nevezett fiatal nőre sok tucatnyi késszúrással a testében, rózsafüzérébe kapaszkodva leltek rá falubélijei Botfalvánál, 1958-ban.
Antal Veronika 1935. december 7-én született a Botfalva (Botesti) községhez tartózó Nisiporeştiben, Észak-Moldvában. Szülei egyszerű, de istenfélő földműves emberek voltak. Három testvére mellett ő volt a legidősebb. A kis Veronika alig kezdett beszélni, édesanyja és nagymamája már korának megfelelő imádságokra tanította. Rokonai és ismerősei úgy vallottak később: Veronika kemény alkatú, kedves, intelligens és tisztelettudó gyermek, majd nő volt. Miután elhatározta, hogy Istennek szenteli életét, felvételt kért a faluban működő Assisi Szent Ferenc Missziós Nővéreinek Kongregációjába. A kommunista diktatúra azonban keresztülhúzta terveit, a szerzetesnővéreket elvitték a faluból, a rendházat pedig bezáratták.
Szíve szerinti hivatását szem előtt tartva, lelkiatyja tanácsára felvételét kérte Szent Ferenc Harmadrendjébe és tisztasági magánfogadalmat tett. A visszaemlékezések szerint Veronika mindenkinek megbocsájtott, a betegeket és az elmagányosodott időseket gyakran látogatta, a gyerekeket imádkozni tanította, dédelgette.
A lány életének egy Mocanu Pavel nevű férfi vetett véget. A fiatalember Veronikát megállította hazafelé tartó útján, szemérmetlen dolgokról beszélt neki és testi kapcsolatra akarta rávenni. Veronika visszautasította, mire a férfi a kukoricamezőre hurcolta és erőszakoskodni kezdett, ám a fiatal nő teljes erejéből ellenállt. A férfi negyvenkét szúrással oltotta ki Veronika életét.
A mezei munkára siető falubéliek találtak rá másnap reggel: arccal a földre borulva feküdt, jobb kezében a rózsafüzérrel, testén egy kukoricaszárból font kereszttel, amit a gyilkos tett oda. A rendőrség megérkezése után Veronika testét a szülői házba szállították, ahol az egyik vizsgáló orvos a visszaemlékezések szerint kijelentette: „Boldog az az asszony, aki világra hozott, mert tisztaságban jöttél a világra és szűzen is távozol a világból”.
Forrás és nyitókép: Magyar Kurír
Megosztás:
Címkék: Antal Veronika boldoggá avatás csángó vértanú csángómagyar lány kukoricaföld mártírja vértanú
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
