Németország megítélése összességében továbbra is jó a magyar emberek körében, a megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozott pozitívan az országról. A megkérdezettek 42 százaléka szerint mindkét fél szerzett előnyöket az elmúlt tíz év német-magyar gazdasági kapcsolataiból, ez előrelépést jelent az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest. Többek között ez derült ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásból, amelyet a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletével együttműködve készített.
A német-magyar kapcsolatok megítélése tekintetében érdemi előrelépés történt: a korábbi 56 százalék helyett 2018 végén 62 százalék vélekedett pozitívan a két ország közötti bilaterális kapcsolatokról. Politikai szinten kevésbé, de a gazdasági dimenzióban szinte teljes mértékben optimisták a magyar válaszadók, a politikai rendszer tekintetében 39, a gazdasági téren pedig 69 százalék nyilatkozott kedvezően a két ország közötti kapcsolat alakulásáról.
A gazdasági kapcsolatok kedvező megítélése esetében egyre kevésbé csak a német fél számára kedvező folyamatnak tartják a két ország közötti kooperációt a megkérdezettek. Míg 2017-ben a magyarok 30 százaléka szerint Németország, 7 százalékuk szerint Magyarország, 38 százalékuk szerint pedig mindkét fél profitált ebből, addig 2018 októberében egyszerre növekedett a kölcsönös előnyöket vélők tábora és a csak a magyar fél profitálását érzékelőké is. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 25 százalék szerint Németország, 12 százalék szerint Magyarország és 42 százalék szerint mindkét fél szerzett előnyöket az elmúlt tíz év német-magyar gazdasági kapcsolataiból.
A legnagyobb véleménykülönbség a migrációs politika terén van jelen továbbra is. A német kormány bevándorláspolitikájával a magyaroknak csak 19 százaléka értett egyet, míg a magyar országvezetés megoldásaival a válaszadók 68 százaléka. A CDU-ban bekövetkezett elnökváltás következtében a nagyobbik német kormánypárt felülvizsgálja a korábbi migrációs politikáját, így ezen a területen akár már a közeljövőben is közeledhetnek az álláspontok a két ország, ezáltal a két közvélemény között is.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. október 26. és november 2. között készült 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.
Nézőpont Intézet, sajtóhír
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
