A jövőben szélesíteni akarjuk a palettát! – beszélgetés dr. Juhász György rektorjelölttel

Mivel 2017. február elsején lejár dr. Tóth Jánosnak, a Selye János Egyetem jelenlegi rektorának második megbízatási időszaka is, a felvidéki magyar egyetem akadémiai szenátusa november 28-i ülésén dr. Juhász György tudományért, kutatásért és akkreditációért felelős jelenlegi rektor-helyettesét választotta meg rektorjelöltnek.

Tisztelt Rektorjelölt úr! Sokan úgy vélik, hogy a Selye János Egyetem alapításának előkészületeinél a politikum és a szakma nehezen értett szót, és ez hátráltatta sok esetben a munkát. Ön hogyan látta ezt akkor?

Nézetem szerint ez mindig így volt és így is lesz, mert a politikumnak és a szakmának az esetek túlnyomó többségében más az érdeke, azonban ma már az egyetemi életben a szakmai érdekeknek és a hallgatók érdekeinek kell dominálnia.

   

Mennyire tud, mennyire igyekszik politikamentesnek lenni az egyetem napjainkban, illetve mennyire segíti a mostani magyar politikai képviselet az egyetem működését?

Az egyetemek a felsőoktatási törvény értelmében politikamentesek. Ez így volt, van és lesz ez a Selye János Egyetemen is. Ez nem jelenti azt, hogy az akadémiai emberek nem kötődhetnek politikai pártokhoz, azonban az egyetemen ilyen nemű tevékenységet nem folytathatnak.

Az egyetem vezetése pedig mindmáig kereste az együttműködési lehetőségeket minden olyan politikai párttal, szerveződéssel, legyen az anyaországi vagy szlovákiai magyar képviselet, amelyekkel az egyetem javát szolgálták.  Az egyetemünk a szlovák állami támogatás mellett magyarországi állami forrásokból is kap támogatást. Ezért nagyon hálásak vagyunk, mert így is érezhetjük, hogy fontosak vagyunk az anyaországnak!

Bauer Edit a Körképnek a közelmúltban adott interjújában (Bauer Edit: Mindig az igazságtalanság leküzdése motivált) azt mondta, hogy az egyetem alakulásánál a szakma részéről nem volt fogadókészség a felsőfokú magyar oktatási nyelvű nővérképzés iránt, pedig igény lett volna rá, és lenne a mai napig is. Nem tervezi a jövőben a szenátus elé tárni a napjainkban újra napirendre kerülő javaslatot?

A nővérképzés egy komplex kérdés. Lehet, abban az időben könnyebben lehetett volna akkreditálni ilyen nemű képzést, azonban ma ez már jelentősen nehezebben kivitelezhető. Fontosnak tartjuk az ilyen jellegű képzést névadónk, Selye János orvosprofesszor emlékének is tisztelegve. Tavalyi évben tett látogatást az egyetemünkön Szabó Sándor professzor úr, Selye János egyik mai is tevékenykedő doktorandusza, aki szintén támogatta ezt a kezdeményezést.

Az egyetemen Tóth János rektor úr megbízásából egy szakmai csoport foglalkozik az akkreditációs folyamat beindításával, azonban jelentősen megnehezíti ezt a folyamatot az a tény, hogy az akkreditációs kérvény beadásának feltétele az egészségügyi minisztérium előzetes jóváhagyása. Ennél a folyamatnál vizsgálják az anyagai és infrastrukturális feltételek (gyakorló kórház, tantermek) meglétét, valamint a szakmai hátteret is.

Jelenleg ezeknek a feltételeknek a biztosítására keressük a megfelelő megoldását. Adódik egy másik lehetőség is, magyarországi egyetem kihelyezett képzésének az indítása, de az ilyen képzésnek is bizonyos törvényi feltételeket kell teljesítenie. Célunk, hogy eljuthassunk abba a fázisba, hogy benyújthassuk az akkreditációs kérvényt.

Ön az akkreditációért felelős rektor-helyettesként dolgozott, hivatalosan még ma is ebben a tisztségben van, amíg Kiska köztársasági elnök nem nevezi ki véglegesen. Az egyetem eddigi életét nagyban befolyásolták az akkreditációs folyamatok körüli nehézségek. Hol tart ezen a területen az intézmény?

A komplex akkreditációs folyamatot az akkreditációs bizottság értékelő jelentése zárta le idén áprilisban. Ebben a folyamatban újra akkreditáltunk minden addig érvényes tanulmányi programunkat és új tanulmányi programok akkreditációját is elnyertük. Ezekből megemlíteném az Ökonómia és menedzsment doktori tanulmányi programot, amely hozzásegített az egyetemi besorolás kritériumainak a teljesítéséhez.

Arról a tényről, hogy a Selye János Egyetem az egyetemi besorolás minden kritériumát teljesíti, szeptemberben tájékoztattuk az oktatási minisztert. Így a komplex akkreditációs folyamat részünkről az egyetemünkön sikeresen lezárult. Hogy lesz-e újabb komplex akkreditáció, az kérdéses, és a jelenlegi kormányzat feladata lesz választ találni erre a kérdésre.

Az akadémiai szenátus elé tárt elképzeléseiben többek között szólt a hallgatók nyugat-európai részképzésének biztosításának fontosságáról. A magyarországi részképzésekben való részvételt szintén szorgalmazni fogja a hallgatóinak? Vagy ezt inkább részben magyarországi vendégprofesszorok segítségével kívánja helyben megvalósítani?

Egyetemünk hallgatói aktívan részt vesznek az Erasmus+ mobilitási programokban, azonban a célország nagy arányban eddig is Magyarország volt. Az idén beindított Makovecz ösztöndíjprogramba szintén bekacsolódtunk. Jelenleg még tisztázódnak ezzel a programmal járó adminisztratív kötelezettségek és felelősségek, de bízunk benne, hogy a tavaszi félévben tudunk hallgatókat küldeni nemcsak az anyaországi, hanem más külhoni magyar felsőoktatási intézményekbe is.

A Selye János Egyetem még 2014-ben csatlakozott az Óbudai Egyetemen megalakult Kárpát-medencei Online Oktatási Centrum (K-MOOC) Hálózatához, melynek jelenleg 23 magyarországi és 14 részben vagy teljesen magyar tannyelvű oktatási intézmény található. A kezdeményezést nemzetpolitikai szempontból támogatja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László államtitkár is, mivel a MOOC típusú online oktatás segítségével a csatlakozott határon túli egyetemek hallgatói és oktatói bekapcsolódnak az anyaországi felsőoktatásba anélkül, hogy elhagynák szülőföldjüket. Egyelőre a Selye János Egyetem oktatói nem kapcsolódtak be a MOOC típusú tantárgyfejlesztésbe, ami lehetővé tenné saját, kredit értékű, ingyenes, magyar nyelvű kurzusok indítását a K-MOOC keretein belül nem csak saját diákjai, hanem a Kárpát-medence minden magyar anyanyelvű diákja számára, sőt minden érdeklődő, tudásvágyú magyar ember számára. Szorgalmazni óhajtja-e a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási összefogást és oktatói aktivitást a K-MOOC Hálózatán belül?

Igen szorgalmazni és támogatni kívánom ezt a tevékenységet, ezért szervezünk a februári hónapban egy szakmai találkozót az Óbudai Egyetem képviselőivel, hogy megbeszéljük a további teendőket.

Mi a véleménye a PISA felmérés eredményeiről, mivel lehet ezeket magyarázni? Érzékelik-e az oktatók a Selyére felvételt nyert diákoknál a következményeket.

Az OECD tagságunkból adódóan a PISA tesztelést már többször végeztek Szlovákiában és Magyarországon egyaránt, mindig más célterületre fókuszálva.  Sajnos el kell mondani, hogy az eredmények egyre rosszabbak, de nem meglepőek.

Véleményem szerint az első súlyos hiba a kötelező matematika érettségi kivezetésénél történt, ami rányomta a bélyegét arra, hogy a matematikai és a természettudományi műveltségterületeken is gyengén teljesítünk. Az értő olvasás pedig azért probléma, mert a mai digitális világban keveset olvasnak a gyerekek. Így valóban eljutnak a felsőoktatásba olyan hallgatók is, akik a kötelező olvasmányokon kívül lehet más könyvet nem is olvastak el.

Így nem csodálkozhatunk, ha nem értik meg pl. a szöveges feladatokat és nem tudják kifejezni magukat. A megoldás nem egyszerű, és szélesebb összefogás kell hozzá. A szülőknek is oda kellene figyelniük, hogy a gyermekük olvasson, mert ez nem csak az iskola feladata. Vissza kell térnünk a matematika és a logikai gondolkodást igénylő tantárgyak oktatásának támogatásához.

Nehéz elképzelni, hogy a jövőben változni fog pl. a fizika oktatása Szlovákiában, ha az egyetemeken a fizika tanári szakot hallgatók összlétszáma nem éri el a 100-at sem, a magyar nyelvű fizika-tanár képzés pedig jelenleg nincs biztosítva. A Selye János Egyetemen a természettudományi képzéséből már biztosítjuk a matematika, informatika, biológia és kémia tanárképző szakokat. A jövőben itt is szélesíteni kívánjuk a palettát!

Egy tizenkét éves egyetem, mint a Selye János még nagyon fiatalnak számít az egyetemek között. Ön szerint mikor jöhet el annak az ideje, amikor már bizonyította életképességét, rátermettségét, és rangot tudott kivívni nem csak a hazai egyetemek között, hanem előbb az egész magyar nyelvterületen, majd az egész világon?

A közelmúltban tartott egyetemünkön előadást Mezey Barna professzor, az ELTE rektora. Történelmi szempontok alapján elemezte a ELTE helyét az európai és magyar felsőoktatási rendszerben. Mint hallhattunk, az ELTE jogelődjének az 1635-ös alapítású nagyszombati Királyi Magyar Egyetemet tartja, így több mint 380 éves múltra tekint vissza, de nekik is kutatóegyetemként küzdeni kell, hogy bekerüljenek a világ egyetemeinek az élvonalába.

Ennek alapján is látjuk, hogy 12 év egyetemi viszonylatban nagyon kevés. Egyetemünk azonban egyre elfogadottabb a magyar és a szlovákiai akadémiai körökben is! A komplex akkreditációban teljesíteni tudtuk az egyetemi besorolás kritériumait, ami számunkra fontos eredmény, és bizonyítja létjogosultságunkat ebben a közép-európai felsőoktatási térben. Sok munka vár azonban mindenkire, aki segíteni akar abban a folyamatban, hogy egyetemünk is megállja a helyét ebben a versenyhelyzetben.

Köszönöm a beszélgetést, és a Selye János Egyetem rektoraként eredményes munkát kívánunk!

Száraz Dénes

Nyitókép: körkép.sk