Orbán Viktor és a Fidesz ismételt győzelme felkeltette a mérvadó szlovák sajtó figyelmét. A szlovákiai konzeratív hetilap, a .týždeň aktuális kiadasában (16/2014) külön helyszíni riportban számol be a magyarországi választásokról. A cikk hangvétele relatíve korrekt, Szlovákiában ez már nagy erénynek számít. Az újság főszerkesztője, Štefan Hríb tv-műsorában, a Lampa-ban folytatták a témát csütörtök este, a közszolgálati televízió kettes csatornáján. Vajon hogy látják Magyarországot Szlovákiából?
A meghívott vendégek, Világi Oszkár, a MOL csoporthoz tartozó Slovnat olajtársaság vezérigazgatója és Orbán Viktor jóbarátja, Gál Zsolt politológus, egyetemi oktató, a Most-Híd frakcióvezetőjének tanácsadója, Martin Bútora korábbi amerikai nagykövet és NATO tanácsadó, valamint Tomáš Klvaňa, a cseh kormány korábbi RADAR megbízottja voltak. Így látják ők Magyarországot és Orbán újabb kétharmados győzelmét.
Tomáš Klvaňa szerint Orbán sikeresen meglovagolta az új korszakot, amit például a cseh ellenzék nem tudott. Helyettük Andrej Babiš szlovák vállalkozó jött, aki megértette, hogyan kell az új időkben a választókhoz hozzáállni. Ennek meg is lett az eredménye: Babiš a legutóbbi felmérések szerint a legszavahihetőbb politikus Csehországban. A Smer szintén talált egy olyan erős vezetőt, amilyet a cseh szociáldemokraták nem tudtak. Orbán is nagyon erős személyiség, viszont nem mindig jelent jót, ha egy párt kezében összpontosul ennyi hatalom.
„A válság következménye, hogy az emberek igénylik az erős vezért a politikában, akinek világos víziói vannak a jövőt illetően“ – vélte Bútora. Orbán Viktor ezt teljesíti. Olyan célokat tűzött ki, mint a nyugati tőke elleni harc, az energiaárak csökkentése. Elérni a morális nagyságot, büszkeséget adni a népnek – a magyar nagy nemzet volt, és újra nagy nemzet lesz.
„Szlovákiából nem mindig látjuk reálisan a magyar helyzetet.“ – állította Világi Oszkár. „A szlovák szemlélet néha meghamisítja a valóságot. Látjuk a körvonalakat nagyjából, de a kis nüanszokat már nem, és néha pont ezek a nüanszok rajzolják ki a valódi képet.“ Hozzátette, hogy 2010-ben, mikor Orbán megszerezte a kétharmados parlamenti többséget, az ország totális válságban volt, a csőd szélén. Nemcsak gazdasági értelemben, de morálisan is. A Fidesz elnöke ekkor elhatározta, hogy 8 évre rendezkedik be, így már akkor megkezdte a kampányt a következő választási időszakra. Ezért, mikor az ellenzék januárban összefogott, neki már „több száz méteres előnye volt hozzájuk képest“. „A magyar politika az érzelmekről szól.“ – magyarázta tovább Világi. Orbánt rengetegen szeretik annak ellenére, amit csinál, és fordítva is igaz: vannak akik gyűlölik, bármilyen döntést is hoz. A mostani választásokon a középosztály jobban hitt a Fidesznek. Még mindig nem bocsátották meg a baloldal elmúlt 8 évét a 2002-2010-es időszakban. Amikor Gyurcsány Ferenc megjelent a baloldali összefogásban, nem hitték, hogy bármiben megújultak, mondta a Slovnaft vezérigazgatója. Orbán valóban nehéz gazdasági lépéseket hozott, de Európa egy része, akik kritizálták ezeket, később maguk is követték, mint mondjuk a banki műveletek megadóztatását. A Fidesz azt kommunikálta, hogy az első négy év a konszolidációról szólt, a következő négy év a fejlődésről, az építkezésről fog szólni.
Gál Zsolt Orbán politikáját élesen bírálta a műsorban. Állítása szerint Magyarország sokban különbözik a visegrádi négyek országaitól. Nemcsak a kevert választási rendszere miatt, de amiatt is, hogy egyre inkább lemarad mögöttük. „Stagnál, vagy lemarad az összes gazdasági mutatóban.“ – mondta. Szerinte Orbán teljesen mást állít most, mint tette azt 10-15 évvel ezelőtt. Gazdasági politikája jelentősen, már-már extrémen baloldali, miközben Magyarországon ma nincs releváns gazdasági jobboldal. „A Fidesz nagyon káros gazdasági lépéseket tett – államosította, eltörölte a második nyugdíjpillért, amivel 10 milliárd euró értékű vagyonhoz jutott. Nagy mértékű az adózás,és ahelyett, hogy a költségeket csökkentenék, rengeteg új típusú adót vezettek be. Így az ország növekedési potenciálja elenyésző. Hatalmas a bizonytalanság – senki nem tudja, hogy legközelebb ki válik az ország és a magyar nép fő ellenségévé, ezért a cégek nem fektetnek be az országba.“ – vélte Gál, majd hozzátette: „2008-ban az ország a csőd közelében volt, de az Orbán-kormány semmit nem tesz azért, hogy a gazdasági helyzet jobb legyen most, mint akkor volt.“
Világi igyekezett ezt a véleményt ellensúlyozni, mondván, hogy azokat a cégeket, melyek az állam kezébe kerültek, magas áron vásárolta vissza a kormány, tehát semmiképp nem „államosított“. A cégek magas haszonnal távoztak az országból. Bár azt ő is elismerte, hogy nem hisz abban, hogy az állam jobb gazda lenne, mint a magántulajdonos. Ebben Klvaňa is egyet értett, aki szerint a liberális gazdaságpolitika sokkal jobb, hiszen a magánszektor sokkal hatékonyabban gazdálkodik. Szerinte amilyen pezsgő élet folyt Budapesten a nyolcvanas években, amikor Magyarország volt a keleti blokk „Nyugatja“, most annál nagyobb ott a csend. Prágában, Pozsonyban ma már sokkal nagyobb a pezsgés. Bútora szerint Magyarország végleg megtisztította a politikát a régi kommunista káderektől. Nagy kihívás lesz a politikum számára, hogy mit tud ezzel kezdeni a jővőben.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy Orbán egyáltalán demokratikus politikusnak tekinthető-e még. Gál Zsoltnak erre nem volt egyértelmű válasza. „A magyar választási rendszer jelenleg a Fidesznek kedvez. A választásokon körülbelül annyi százalékot szerzett, mint a Smer nálunk 2012-ben, ez ott mégis kétharmadot ért. A mai rendszer nem felel meg a mi közép-európai viszonyainknak“ –mondta Gál. Szerinte nem éppen demokratikus az sem, ahogy a kormány uralja a médiát. A közmédiát éppúgy, mint a magánszektort, a baloldal számára marad egy tévécsatorna, egy rádióadó, két hetilap és ennyi. Az internet a legszabadabb. A politológus utalt arra is, hogy maga az Európa Parlament is foglalkozott a kérdéssel, hogy mindez még demokratikusnak tekinthető-e? „Amint kormányra kerültek, megváltoztatták az alkotmányt, ami nem is volt benne a programjukban. Sőt, az alkotmánymódosítás csak a Jobbik programjában szerepelt. Majd rögtön négyszer módosították is azt. Az alkotmánybíróság jogkörének lecsökkentése, a 2/3-os törvények elfogadása, erősen bebetonozzák ezeket a törvényeket. Hiszen ha Orbánek már nem is lesznek kormányon, újabb kétharmadra lesz szükség a törvények megváltoztatásához – ezek mind-mind a Fidesz nem demokratikus lépései. Bár Orbán azzal védekezik, hogy mindegyik törvénynek megvan a maga nyugati példája, ami igaz is, de sehol a világon nincs így együtt az összes.“ – vélekedett Gál.
Világi szerint Orbán 2010-ben, az első kétharmadnál megértette, hogy olyan esélyt kapott, amilyen nem biztos, hogy lesz több, és megragadta a lehetőséget – magyarázta a gyors alkotmánymódosítást. Az országban ekkor rengeteg rokkantnyugdíjas létezett – papíron. Adót a 10 milliós országban alig 1 800 000 ember fizetett. Csökkentette a személyi jövedelem adót, 16%-ra ezzek a középosztályt szerette volna megerősíteni. „A választások eredménye nem Orbán hibája. Az ellenzék januári összefogásakor elosztották egymás közt a választókörzeteket is. Viszont nem mindig az az ember kapta meg az adott választókörzetet, aki eddig ott kampányolt. Így előfordult, hogy annak a személynek újra kellett kezdenie a kampányát Pest helyett mondjuk Esztergomban, ahol előtte már két éve nem járt” – állította Világi. Hozzátette, hogy olyan mély volt a Gyurcsány-éra után a morális válság, hogy a lakosoknak még négy év után sincs elegük Orbánból. Magyarországon a politika mindig jobboldali vagy baloldali. Érdekes, hogy a média is mindig az egyikhez húz, amit nyíltan fel is vállalnak.
Gál szerint nem Orbán nyert 2010-ben, hanem a baloldal vesztett. Ezekután Orbán úgy módosította a választási rendszert, hogy 2014-ben is győzzön. Karizmatikus ember, és kiváló szónok, aki – Szlovákiában elképzelhetetlen módon – mindig képes több száz ezer embert az utcára vinni. Központosított pártjában 20 év alatt senki nem akadt, aki leváltsa. „Nálunk elképzelhetetlen lenne, hogy valaki kétszer elveszítse a választásokat, és a párt élén maradjon.“ – jellemezte Magyarország miniszterelnökét a politológus.
A műsor érdemi haszna az volt, hogy a szlovák sajtóban évek óta sulykolt, elsősorban a SME-s Peter Morvaynak köszönhető hamis Magyarország-kép egy kicsit világosabb kontúrokat kapott. Štefan Hríb felvonultatta a balliberális és a Fidesz-pozitív értékrend egy-egy képviselőjét. Magyar szempontból a legérdekesebb a szlovákok igyekezete volt, megtudni Orbán titkát: Hogyan lehet a lenézett Magyarország sok tekintetben különc, többszörös miniszterelnöke a magyarok között mégis ennyire népszerű?
ld, kzs
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!
A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi linken.
Ajánlott cikkek:
Magyaroroszág, ne majmold Szlovákiát! Már nincs miért
Megosztás:
Címkék: Fidesz Gál Zsolt Lámpa magyarország Magyaroszág a szlovák médiában Martin Bútora Orbán kormány Orbán Viktor Štefan Hríb Tomás Klvaňa Világi Oszkár
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
