A hét legforróbb témája egyértelműen a katalán függetlenségi népszavazás és a körülette kialakult botrány, amellyel kapcsolatban nagyon óvatosan nyilatkoznak a politikai vezetők.
Lengyelország az erőszak befejezésére és párbeszédre szólított fel. Németország a spanyol rendőrség fellépését kritizálta, de a spanyol kormány jogát a beavatkozásra nem vitatta. Franciaország, amelynek területén kis számban élnek baszkok, egyértelműen Spanyolország oldalára állt. Csehország, amely 1993-ban békés úton vált szét Szlovákiától, hivatalosan helytelenítette a rendőri fellépés mértékét. Szerbia természetesen a spanyolok mellett tört pálcát, tekintve, hogy ő Koszovó létrejöttének prizmáján keresztül látja a katalóniai helyzetet is.
A Washington Post cikkében sorra vett néhány államot, amelyek az elmúlt évtizedekben nyerték el függetlenségüket. Köztük Csehszlovákia „bársonyos szétválásának” történetéről is írt. Az amerikai lap megjegyzi, hogy az önálló Szlovákia létrejöttekor a The New York Times „nagy sajnálattal” vette tudomásul, hogy megszűnt egy „nemzet”, ami az első világháború után jött létre.
Megjegyezzük, hogy Szlovákia és Csehország szétválását nem lehet a katalán helyzethez hasonlítani. Szlovákia a második világháború ideje alatt létezett, még ha bábállamként is, és Csehszlovákia az elváláskor már egy jó ideje föderális államként működött. Katalónia és Spanyolország kapcsolatára ez nem igaz.
Kétszázmilliós kötvényt bocsát ki Szlovákia a következő évtizedben
A Kitco.com tőzsdeportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy Szlovákia két kötvénycsomagot bocsát piacra 2023-ban majd 2027-ben. Mindkét pakett egyenként 100 millió eurót ér.
Merkelnek fontosab a V4, mint Franciaország. Miért is?
A Newsweek hírportál az Atlanti Tanácsban (Atlantic Council) megjelent egyik cikkből szemezgetve közölt írást a Visegrádi Négyek szerepéről a német-orosz kapcsolatokban.
Eszerint Németország és Oroszország viszonyát és erőviszonyait alapvetően az határozza majd meg, hogy Berlin mekkora befolyást tud gyakorolni a V4-re. Ez a régió, amely Németország gazdasági vonzáskörzetéhez tartozik, pedig sokkal fontosabb – írja a cikk szerzője – a németek számára, mint Franciaország.
A cikk kiemeli, hogy Szlovákiában a felmérések sokkoló eredményeket mutatnak: a szlovákiai átlagpolgárok 41 százaléka szimpatizál Putyin orosz elnökkel, és csak 21 százalék Merkellel. Magyarországon és Szlovákiában Putyinon kívül szintén nagy népszerűségnek örvend Donald Trump amerikai elnök is.
„Merkel [Közép-Kelet-Európában] az illiberálisok antihősévé vált: ő az ultraliberális, dekadens nyugat-európai elit megtestesítője, aki kész feláldozni Európa biztonságát a multikulturalizmus oltárán, és aki migránsokkal akarja elárasztani Közép-Európát”
olvasható a cikkben.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: journalism.co.za
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
