A hagyomány halott?

Amikor a jobb kezünkkel az egeret fogjuk, a ballal pedig az okostelefon érintőképernyőjén matatunk, amikor rohanva faljuk a facebook és a híroldalak információtömegét, amikor mindenhova sietünk, de sehova sem érünk oda igazán, akkor könnyen azt gondoljuk, hogy már nem sok közünk van a múlthoz. És mekkorát tévedünk!

Ruháink, kiegészítőink, zenénk, gyerekjátékaink, lakberendezésünk olyan mélyen be vannak ágyazva néphagyományainkba, hogy egy röpke emberéletnyi esztelen rohanással esélyünk sincs kiszakítani őket onnan.

Skanzen helyett a divatos lakásba

A most népszerű vintage, shabby chic vagy éppen a vidéki (country, rustic) lakberendezési stílus a mai tárgyakat régi, nosztalgikus hangulatú darabokkal párosítja. A kopottas, használtnak tűnő bútordarabok, a természetes anyagok (fa, cserép, fonott nád) és a sokszor népi motívumokkal díszített, egyszerű textilek úgy idézik meg a régi világot, hogy közben nagyon is élőek: nem csak kiállítási tárgyak egy múzeumban, funkciójuk is van.

Így lesz a konyha éke a vidéki nagyi egykori konyhájában látott kredenc, tálaló:

A láda:

   

A régi pad:

Vagy akár a csipketerítő, amit a tévé alatt még utáltunk, a polc mögött viszont már imádunk:

És ismét divatba jönnek a kemencék:

Népies vendégszobák

Most sincs új nap alatt: ez a divatirányzat sem újkeletű. A prágai Magyar Hírlap nőknek szóló mellékletében, a Nagyasszonyban már 1936-ban cikkeztek erről a jelenségről. A szerző szerint Svájcban és Lengyelországban ekkor rendkívül népszerű volt az a lakberendezési stílus, mely a népművészet egyes tárgyait, például a szőtteseket, a házivásznakat emeli be a (modern) mindennapokba.

Két évvel később ismét terítékre került a téma a Nagyasszonyban, ekkor már magyar vonatkozással. A korabeli cikkből megtudhatjuk, hogy a Budapesten tartott 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus idején a külföldi vendégek egy részét családoknál szállásolták el, a magyar háziasszonyok pedig ez alkalomból népművészeti tárgyakkal, szőttesekkel díszítették a vendégszobákat.

Így egyrészt szebb lett a szoba, másrészt a külföldi vendégek is megismerhették gazdag hagyományainkat. Érthető, hogy a cikk Kassán élő szerzője kifejezetten lelkesedik ezért az ötletért, sőt, azt ajánlja a felvidéki magyaroknak is, kövessék ezt a példát, hogy „nemzeti sajátosságunkat érvényre jutassuk, legalább otthonunkban”.

Bogos Zsuzsanna
(nyitókép: origo.hu)

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat.