Amikor a jobb kezünkkel az egeret fogjuk, a ballal pedig az okostelefon érintőképernyőjén matatunk, amikor rohanva faljuk a facebook és a híroldalak információtömegét, amikor mindenhova sietünk, de sehova sem érünk oda igazán, akkor könnyen azt gondoljuk, hogy már nem sok közünk van a múlthoz. És mekkorát tévedünk!
Ruháink, kiegészítőink, zenénk, gyerekjátékaink, lakberendezésünk olyan mélyen be vannak ágyazva néphagyományainkba, hogy egy röpke emberéletnyi esztelen rohanással esélyünk sincs kiszakítani őket onnan.
Skanzen helyett a divatos lakásba
A most népszerű vintage, shabby chic vagy éppen a vidéki (country, rustic) lakberendezési stílus a mai tárgyakat régi, nosztalgikus hangulatú darabokkal párosítja. A kopottas, használtnak tűnő bútordarabok, a természetes anyagok (fa, cserép, fonott nád) és a sokszor népi motívumokkal díszített, egyszerű textilek úgy idézik meg a régi világot, hogy közben nagyon is élőek: nem csak kiállítási tárgyak egy múzeumban, funkciójuk is van.
Így lesz a konyha éke a vidéki nagyi egykori konyhájában látott kredenc, tálaló:
A láda:
A régi pad:
Vagy akár a csipketerítő, amit a tévé alatt még utáltunk, a polc mögött viszont már imádunk:
És ismét divatba jönnek a kemencék:
Népies vendégszobák
Most sincs új nap alatt: ez a divatirányzat sem újkeletű. A prágai Magyar Hírlap nőknek szóló mellékletében, a Nagyasszonyban már 1936-ban cikkeztek erről a jelenségről. A szerző szerint Svájcban és Lengyelországban ekkor rendkívül népszerű volt az a lakberendezési stílus, mely a népművészet egyes tárgyait, például a szőtteseket, a házivásznakat emeli be a (modern) mindennapokba.
Két évvel később ismét terítékre került a téma a Nagyasszonyban, ekkor már magyar vonatkozással. A korabeli cikkből megtudhatjuk, hogy a Budapesten tartott 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus idején a külföldi vendégek egy részét családoknál szállásolták el, a magyar háziasszonyok pedig ez alkalomból népművészeti tárgyakkal, szőttesekkel díszítették a vendégszobákat.
Így egyrészt szebb lett a szoba, másrészt a külföldi vendégek is megismerhették gazdag hagyományainkat. Érthető, hogy a cikk Kassán élő szerzője kifejezetten lelkesedik ezért az ötletért, sőt, azt ajánlja a felvidéki magyaroknak is, kövessék ezt a példát, hogy „nemzeti sajátosságunkat érvényre jutassuk, legalább otthonunkban”.
Bogos Zsuzsanna
(nyitókép: origo.hu)
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.