Ronald Ižip: Ezért alacsonyak a bérek Szlovákiában

Legyen Trump bármennyire is ellentmondásos személyiség, tény, hogy az amerikaiak nagy része számára reményt jelent. A jobb élet reményét az évtizede tartó gazdasági stagnálással szemben. Ugyanerre lenne szüksége Szlovákiának is.

Szlovák szegénység

Örülnek a szlovákiai GDP növekedésének, amely a legtempósabb Európában? Korai. A bruttó hazai termék nem a hétköznapi emberek gazdasági helyzetét méri, az csupán a kormány statisztikai propagandája.

   

Szlovákiában a szegénység mértéke, és az alacsony életszínvonalon élők viszonylag magas aránya az utóbbi évtizedben alig csökkent. Épp ellenkezőleg, a gazdasági helyzet jóval rosszabb lett.

A mutatószám, ami megfelelően kifejezi a lakosság jólétét, az az, hogy a bérből mekkora részt költünk élelmiszerre. Szlovákiában az emberek fizetésük egy ötödét költik élelmiszerre (és ez csak átlagos érték, sok család ennél is többet fordít rá). De Németországban például csak a bér egy tizedét költik ételre.

Az utóbbi évtizedben ez a szám nem változott. A bérek növekedését az adók és megélhetési költségek növekedése „ellensúlyozta”. A szlovákiai lakosok többsége ugyanott tart, mint 10 évvel ezelőtt.

Lapátolni nem elég

Hogyan lehet Szlovákia gazdagabb? Lapátot ragadni nem elég. A szlovákiaiak valamivel többet dolgoznak, mint az uniós átlag, de a szocializmus megtanította nekünk, hogy a munka és a jólét két külön dolog.

Arról van szó, hogy kinek és mennyiért dolgozunk. A szlovák valóság e tekintetben szomorú.

A szlovákiaiak elvégzett munkájukért még mindig csak az általuk megtermelt hozzáadott érték harmadát kapják meg [fizetésként]. Ezért olyan alacsonyak Szlovákiában Európa más országaihoz képest, ahol munkájuk értékének felét is megkapják az emberek.

Ezért vagyunk olcsó manufaktúra a nyugati vállalatok számára. Sokat termelünk, de a munkások alacsony bért kapnak, a nyereség pedig kiáramlik az országból – a kapitalistákhoz.

Szlovákia a tőke rabságában

A kapitalisták azok, akik tőkével rendelkeznek. Olyan tőkével, ami képes gyárakat építeni külföldön és pénzt keresni az olcsó munkaerőn.

A gazdag országok nem azért gazdagok, mert ott az emberek többet dolgoznak, hanem azért, mert van tőkéjük, amit otthon és külföldön az adódó lehetőségek szerint felhasználnak. Gyárakat építenek, bankokat alapítanak ott, ahol megéri. Vagyonuk anélkül sokasodik, hogy ehhez fizikai munkát használnának.

Ahelyett pedig, hogy a szlovákiaiak tőkét hoznának létre, csak költik azt. Eladósodnak – az utóbbi tíz évben megháromszorozták adósságukat. A görög és a portugál útra léptek rá. És így bérüket külföldi bankok által nyújtott kölcsönök törlesztőrészleteire költik. Azok pedig nyereségre tesznek szert, és vagyonosodnak, Szlovákia pedig lemarad.

Ha a szlovákiaiak befektetnek, külföldi aktívákba fektetnek – cégekbe, amelyek a mi tőkénken gazdagodnak. Az osztaléknyereséget különböző befektetési alapok vágják zsebre – megint csak a külföldi pénzintézetek.

Trump és Szlovákia

Hogyan lehet megtörni ezt az ördögi kört? Talán olyan politikával, amit Donald Trump tervez. Az államnak az ország gazdagodásáról kell gondoskodnia. De nem azzal, hogy az embereknek szociális segélyeket osztogat. Az utóbbi évtized ennek a politikának a kudarcát mutatja, amelynek végén csak egy dolog a biztos – a szegénység.

Az államnak jó vállalkozói környezetet kell létrehoznia. Esélyt kell adni az embereknek, hogy dolgozhassanak és alkothassanak. Adót és szabályozást kell csökkenteni. Trump minden egyes új törvény bevezetésével két másikat meg akar szüntetni. Az adókat felére akarja csökkenteni. És főleg, nem akarja, hogy a tőke kiáramoljon az országból a munkahelyek külföldre vitelén keresztül.

Hogy Trumpnak sikerülhet-e, azt nem tudjuk. Csak annyi biztos, hogy a mostani út nem az, amelyen lenni szeretnénk.

Aktuality.sk, Komentár Ronalda Ižipa: Slovensko potrebuje svojho Trumpa

Nyitókép: MSN.com