A francia elnökválasztások után az „eurofiloknak” van miért örülniük – a nacionalizmus és a protekcionizmus legyőzetett. A közös Európa projektje győzedelmeskedett.
Hiba lenne azonban figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy tíz évvel ezelőtt a közös Európát még senki sem merte kétségbe vonni. És most az Európai Unióval szemben az európaiak 40 százaléka bizalmatlan. Az euroszkeptikusok száma egyre nő.
Épp a francia elnökválasztásokkal kapta valószínűleg az egyik utolsó esélyt, hogy meggyőzze a kontinens lakosságát hasznosságáról. Macron és Merkel ez utóbbinak bizonyításáért keményen dolgoznak majd. Harcolniuk főleg Európa déli részén kell. Európa jövője Olaszországon áll vagy bukik.
Az olasz választások
A francia választások eredményét már jó előre ismerni lehetett. De Olaszország a jövő évi parlamenti választásokra készülve jóval bonyolultabb helyzet elé néz. Az olaszoknak sokkal inkább tele a hócipője az Unióval, mint a németeknek vagy a franciáknak. Ezt a pártpreferenciát mérő felmérések is jól mutatják.
A legutóbbi felmérések szerint a legerősebb párt az országban az Öt Csillag mozgalom, amelynek vezetője az EU-ból való kilépést tűzte zászlajára. A mainstreami Demokratikus Párt után, amely lényegében az egyetlen uniópárti párt a mérvadók közül, a harmadik legerősebb mozgalom Berlusconi Forza Italiana-ja. Ez az eurót hibáztatja a lassú gazdasági növekedésért, és szívesen vezetné be újra a lírát. A negyedik helyezett az Északi Liga, ami szintén az euró megtartásáról tűzne ki referendumot.
(…) Még ha ki írnák a népszavazást, nem biztos, hogy érvényes lesz. De a károk, amelyeket a kilépéstől való félelem okozna, valószínűleg helyrehozhatatlanok lennének. Tekintve az olasz bankrendszer állapotát.
Vihar előtti csend
Olaszország körül már négy éve nagy a csend. Az oka az Európai Központi Bank állandó beavatkozása, ami nagytételben vásárolja fel az olasz államadósságot. Az ECB ezzel a lépéssel alacsony szinten tudja tartani a gigantikus méreteket öltő államadósság kamatait, ez az egyetlen oka, hogy a pénzpiacok még nem rontottak neki az olasz gazdaságnak (…).
Ha semmi nem változik, az ECB a jövő év folyamán megszünteti felvásárlási programját, a befektetőknek pedig nem is kell több – már most kezdik feladni államkötvényeiket az ország csődje miatti félelemből, miközben a kötvények árát csak mesterségesen tartja magasan az ECB. (…)
A központi bankok beavatkozása a válságot csak elodázták. Esélyt adtak a kormányzatoknak, hogy reformokat vezessenek be. De ha a kormányok nincsenek nyomás alatt, sosem indítanak reformokat, így újabb négy évet vesztegettek el. Az eurofil politikusok örülhetnek, hogy Franciaországban megnyertek egy csatát. De a háború vége még nagyon messze van.
Atkuality.sk, Komentár Ronalda Ižipa: Koľko šancí ešte Európa dostane
Nyitókép: Aktuality.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
