Robert Fico pénteken kijelentette, hogy 2019-ben biztosan nem jelölteti magát köztársasági elnöknek. „A fiam egészségére esküszöm, hogy nem jelöltetem magam”.

 

Miért döntött így? (…)Már az Andrej Kiskával szemben elvesztett 2014-es elnökválasztás után kimondhatta volna:

 

„Politikai hibát követtem el, mert a miniszterelnöki posztról pályázni meg az államfőit nem lehet”

 

(…) Döntésének valódi okait azonban sokkal egyszerűbben is meg lehet magyarázni. Robert Fico esélyei a 2019-es v rendkívül kicsik. Nézzük meg pragmatikus szemmel a számok tükrében.

 hirdetes_300x300  

 

Első fontos adat a választók összlétszáma. Ez már évtizedek óta alig változott és nagyjából 4,5 millió emberről van szó. Az utóbbi 17 évben 45-52 százalékuk járult urnákhoz, ami 1,83-2,24 millió választót jelent.

 

Megnyerni a parlamenti választásokat és egyedül kormányt alakítani 40 százalékkal is lehet, mert megengedi a választási rendszer. De nem az elnökválasztásnál: ott egyértelmű többséget kell szerezni. Vagyis a győzelemhez legalább 1 millió voksra van szükség. Hogy ezt a mennyiséget Fico nem kapná meg, azt a következő adatok mutatják meg.

 

A 2009-es elnökválasztások előtt a Smer népszerűsége 44 százalékon állt, az SNS-szel és a HZDS-szel együtt 55 százalék. Ivan Gašparovič a „nemzetben gondolkodom, szociálisa érzek” jelszavakkal és a Smer támogatásával Iveta Radičovával szemben a voksok 55 százalékát szerezte meg. Abszolút számokban 1,26 millió szavazatot kapott, míg a későbbi miniszterelnökasszony 989 ezer szavazatot.

 

Öt évvel később a Smer maga kormányzott, népszerűség szempontjából igazán idillikusnak érezhette a helyzetet. Pártpreferenciái 37 százalék körül mozogtak. Bár Fico és társai elégedettek lehettek ezzel az eredménnyel, a baloldali-nacionalista-populista pártpblokk népszerűsége már nem volt olyan magas, mint korábban. A Focus akkor a Smernek és az SNS-nek együtt 13 százalékkal kevesebb mért, int 2009-ben. És hogy végződött a 2014-es elnökválasztás? Robert Ficora 894 ezren szavaztak, Andrej Kiskára 1,31 millióan. Lefordítva arányokra: Fico 40:60 arányban vesztett.

 

(…) Összegzés? Bár az elnökválasztásig még egy és egynegyed év van hátra, Fico számára világos volt, hogyan végződne, ha még egyszer jelöltetné magát. Bizonyára megértette a matekot. A második körbe biztosan bejutna, de a benne rejl potenciál a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb az előző választások szintjén lenne: 40:60 arányban vesztene. És így túl nagy a kockázata, hogy megint leégjen…

 

DennikN.sk, Prečo Fico nekandiduje za prezidenta? Vie počítať a je mu jasné, že by prehral

Nyitókép: DenníkN.sk

Megosztás:
Címkék: Denník N elnökválasztás miro kern Robert Fico Szemle
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!