Németország keleti részének választási eredményeiből látni, hogyan mélyül a szakadék köztünk és Nyugat-Európa között.
A radikális jobboldal a hitleri időszak óta először került be a német parlamentbe. Sőt, egyenesen azt is kimondhatjuk, hogy a németeknek több mint húsz százaléka a nácikra és a kommunistákra szavazott (az AfD-re és a Die Linke pártra). Továbbá azt is kijelenthetjük, hogy a németek többsége – csaknem a négyötödük – olyan demokratikus pártokra szavazott, amelyek az emberi jogok betartására és Európa egyesítésére törekednek.
A német választások eredményeiről azonban azt is el lehet mondani, hogy nemcsak a német társadalmat tükrözi, hanem Európa keleti és nyugati része között is mélyíti azt a szakadékot, amiről 1989-ben még azt hittük, hogy fokozatosan el fog tűnni. Most azonban úgy tűnik, hogy ez a szakadék egyre inkább mélyülőben van.
Az egykori kommunista Kelet-Németországban az AfD 21 százalékot szerzett és ezzel megelőzte a szociáldemokratákat (SPD). Az ország keleti részében az országos átlagtól magasabb százalékot ért el a posztkommunista Die Linke is. Még szerencse, hogy az egykori NDK Németországnak csupán az ötödét alkotja, és egész Kelet-Európa lakosságának az aránya hasonló a nyugatihoz. Még szerencse. Mivel ha az arány kiegyensúlyozott lenne, az Európa számára katasztrófát jelentene.
Elég megnézni Szlovákiát. Csaknem az összes politikai pártunk olyan xenofób, mint az AfD. Az a párt, melynek a német parlamentbe való bejutása Európában pánikot és rémületet vált ki, nálunk a főáramlathoz tartozna. És ez hasonlóképpen van Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is.
(…)
DenníkN, Martin M. Šimečka: Nemeckí voliči ukázali prstom aj na nás
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
