Jó tesz az adózás a gazdaságnak? Ha elhagyjuk a kivételes eseteket, mikor az adó a külső szereplőket sújtja, a válasz egyértelműen nem. Az adóval minden érdekelt gazdasági szereplő terhei megnőnek, és ezért csökken a gazdasági hatékonyság. Az adózás csak a politika érdekeit követi.
A jelenlegi válságban az adóemelés a legutolsó, amire szüksége lenne a gazdaságnak. Ezért különösen paradox, hogy a központi bankok az adóemelés mellett döntöttek. Negatív betéti kamatokon keresztül nagyobb adóterheket rónak ki. Erre figyelmeztet maga a FED (Federal Reserve, az USA kvázi jegybankja – a szerk. megj.) kutatási részlegének igazgatója.
(…)
Képzeljük el, hogy adót vetnek ki a cégekre – mondjuk a fizetésekre. A vállalatok teljes költségei megnőnek, ezért a nyereségük optimalizálására kényszerülnek. Vagyis, ezeket a költségeket nem csak az alkalmazottakra terhelik tovább alacsonyabb bér, hanem a vevők felé is, magasabb eladási ár formájában. A vállalat az adó bevezetésével tehát veszít.
Hasonló elv érvényes a negatív betéti kamatoknál is. Az nem a cégeket, hanem a bankokat befolyásolja. A bankok számára a negatív betéti kamatok költségként jelennek meg, csakúgy, mint a vállalatok számára a fizetések. Minél alacsonyabb a kamat értéke, annál nagyobb az adó és alacsonyabb a bank nyeresége. A bank, hasonlóan a vállalatokhoz, kénytelen optimalizálni a nyereségét: a magasabb költségeket tovább terheli a többi szereplőre.
Először csökkenti a betétekre adott kamatok nagyságát, így egyrészt a lakossági megtakarításokra terheli költségeit. A lakosok így kevesebb pénzhez jutnak hozzá betétjeikből, kevesebbet költenek, a gazdaság így kevésbé növekszik. Ugyanígy, ráterheli az hitellel rendelkezőkre is a költségeinek egy részét, mivel számukra megemeli a kamatok nagyságát. Ők többet lesznek kénytelenek fizetni a banknak, vagyis megint csak a gazdaság veszt a dolgon.
A fenti elképzelést alátámasztják a tapasztalatok is. (…) Egészében véve, a negatív alapkamat a gazdasági tevékenységre kivetett új adónemként működik. (…) Mi meg nem bírunk napirendre térni afelett, hogyan lehet akkora befolyása a központi bankoknak, hogy gyakorlatban nem működő elméletekkel kísérletezzenek rajtunk. Nem nagyobb a hatalmuk felettünk, mint ahogy elsőre gondolnánk?
HNonline.sk – Ronald Ižip: Prílišná moc centrálnych bankárov
Megosztás:
Címkék: adóval sújt adózás gazdaság hatalom igazságtalan jegybankok központi bankok Ronald Ižip Szemle
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
