Néhány nappal ezelőtt az INESS agytröszt egy nagyon világos és tömör összehasonlító tanulmányt tett közzé az Európai Unió tagállamainak közfinanszírozásáról a 2007 és 2015 közötti időszakra vonatkozólag. Robert Fico kormányzása alatt nálunk nőttek leginkább a közkiadások és bevételek az egész EU-ban, független attól, hogy beleszámítjuk-e az uniós forrásokat vagy sem.
Ezzel párosul a harmadik legnagyobb adóteher-növelés az EU-n belül. Nagyobb [adóteher] növekedés csak az összeomlás szélén álló Görögországban és a hagyományosan szocialista Franciaországban volt.
Az EU-ban átlagosan csak 1,6 százalékkal nőttek az adóterhek, nálunk ez 6,9 százalék volt, miközben a tagállamok felénél csökkentek az adóterhek (beleértve a többi visegrádi országot, Nagy-Britanniát és Svédországot is).
Ennek megfelelően az ötödik leggyorsabban növekvő államapparátus a miénk (Ciprus, Finnország, Szlovénia és Portugália után), Szlovákiában az állam 2007-ben a GDP 36,1 százalékáról 2014-re a GDP 41,9 százalékára növekedett, ami 16,1 százalékos emelkedést jelent. Vagyis pontosan ellentétes trend zajlott le, mint ami a Dzurinda-kormányok idején történt, amelyeknél az állam nagysága [a GDP arányában] 50 százalékról 35 százalékra mérséklődött.
Miről tanúskodnak ezek az adatok?
Először is, növekvő újraelosztásról. Az állam gazdasági szerepvállalásának növekedése azt jelenti, hogy a magánszektornak és fejlődésének [a kormányzat] kisebb teret hagy. Ebben az összefüggésébenérdekes, hogy Magyarországon, ahol Orbán Viktor az állam gazdasági szerepvállalásának erősödését hirdeti, ugyanebben az időszakban az adóterhek 4,6 százalékkal, az állam [GDP-arányos] nagysága pedig 0,6 százalékkal csökkent.
Másodszor, annak ellenére, hogy Szlovákiában nőttek leginkább az állami bevételek az egész EU-ban (2007 és 2014 között 54,5 százalékkal, míg az EU átlaga 11,1 százalék volt, a többi visegrádi ország átlaga pedig 16,1 százalék), képtelenek vagyunk a megfelelő mértékben csökkenteni a közfinanszírozás deficitjét.
Harmadszor, az állami bevételek és közkiadások rekordnagyságú növekedése ellenére nem tudunk kellő mennyiségű forrást biztosítani a hatékony beruházásokra, és ezért az állami beruházások 80 százalékát uniós forrásokból finanszírozzuk.
Negyedszer, az állami bevételek és közkiadások uniós viszonylatban is rekordnagyságú növekedése ellenére az állam nem tud sem tartalmilag sem minőségben ennek [a költekezésnek] megfelelő közszolgáltatásokat biztosítani.
Ötödször, az állami bevételek és közkiadások rekordnagyságú növekedése ellenére az egyik legkevesebbet költjük az oktatásra, kutatás-fejlesztésre, vagyis azokra az területekre, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeni versenyképességünkre.
Miről árulkodnak ezek a számok? Ezek a számadatok figyelmeztetnek és vádként szerepelnek Robert Fico és két első kormánya számára alkalmatlanságuk, pénzszórásuk, korrupt voltuk és tékozlásuk miatt.
És mire készül a harmadik kormánya? Adóemelésre.
Hospodárske Noviny – Ivan Mikloš: Čísla ako obžaloba
Megosztás:
Címkék: adóemelés adóterhek alkalmatlanság EU INESS Ivan Mikloš közkiadások pazarlás pénzszórás Robert Fico kormánya Szemle Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
