Olyan ügyben tartottak népszavazást, amelyről minden felmérés szerint a magyar társadalom jelentős többsége hasonló módon gondolkodik. Két oka lehet annak, hogy a referendum ennek ellenére sikertelen lett.
A Fidesz megítélésem szerint alapvetően elhibázott kampánya nem volt alkalmas arra, hogy ne pártpolitikai, hanem nemzeti ügyként mutassa be a témát; mind mennyiségi, mind minőségi értelemben átlépett egy fontos határt, ellenérzéseket váltott ki a szavazók egy részében, és számukra a voksolás a Fideszről, a kormányfőről szólt.
Másrészt a baloldal távolmaradásra ösztönző politikája láthatóan hatással volt saját táborára: azokban a nagyvárosokban volt meglepően alacsony a részvétel, amelyek egy parlamenti választáson nagyon magas adatokat szoktak produkálni, és amelyekben általában a baloldali-liberális pártok országos támogatottságukhoz képest felülreprezentáltak.
A népszavazást lehet belpolitikai játszmaként is értékelni, ebben az esetben az érvénytelenség ellenére is látszik, hogy a Fidesz számára nem volt haszontalan: hosszú időre a saját témáját tudta megtenni a magyar politika központi kérdésévé, illetve egyfajta felkészülést, mozgósítási erőpróbát tudott tartani a következő parlamenti választás előtt. Ugyanakkor az európai érdekérvényesítésben egyértelműen kudarc a népszavazás eredménytelensége.
A nemek elsöprő többsége ellenére az egymondatos hír a világ minden táján nem lehet más, mint az érvénytelenség, és ez az eredeti szándékkal ellentétesen nem erősíti, hanem gyengíti a magyar politikát és a magyar kormányfőt. Tíz éve először fordult elő, hogy egy országos referendum nem Orbán Viktor szándékai szerint alakult, és az érvénytelen népszavazással Magyarország ezt az üzenetet küldte Brüsszelnek.
magyaridok.hu – Török Gábor: A referendum az érvénytelenség ellenére sem volt haszontalan
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
