A honosítás a leghatékonyabb eszközünk a határon túli magyarság asszimilációja ellen

A honosítás a leghatékonyabb eszközünk a határon túli magyarság asszimilációjával szemben – szögezte le a Magyar Időknek adott interjújában. 

Lassan lejár az idő, a ciklus végéig egymillió új magyar állampolgárt ígért. Mennyinél járunk?

Kilencszáznegyvenezernél. Többségük a Kárpát-medencében él, akik kedvezményes honosítással szereztek állampolgárságot, és a diaszpórából is van nagyjából 110 ezer olyan új honfitársunk, akik – vagy akiknek a felmenői – a mai Magyarország területéről kerültek ki, jellemzően Nyugatra.

   

A balliberális sajtó tele van a csalásokról, visszaélésekről szóló hírekkel, emiatt az ellenzék rendszeresen támadja a honosítást. Egyszer sem vetődött még fel, hogy szigorítani kellene?

Amit állítanak – vagy inkább sugallnak –, az a honosítás egészét és lényegét tekintve szemenszedett hazugság. Mindazok, akik magyar állampolgárságért folyamodnak, szigorú államigazgatási eljáráson, köz- és nemzetbiztonsági ellenőrzéseken esnek át.

Természetesen mindig vannak, akik megpróbálnak visszaélni egy adott joggal. De mivel a rendszer jól működik, eddig már 32 ezer kérvényt utasítottunk el. Az elutasítás két leggyakoribb oka a nyelvtudás hiányossága és a származást igazoló okmányok elégtelensége. Ez főleg Ukrajnában fordul elő.

A nyelvtudás tekintetében egzakt módon nem mondható meg, hogy hány szót és milyen grammatikai alakzatot kell tudni, nyilván más várható el egy mondjuk Csíkszeredán, színmagyar közegben élő embertől, mint attól, aki a szórványban, vagy például Ausztráliában lakik. Az ő esetében, ha csak töredékesen beszél magyarul, de küzd azért, hogy megőrizze vagy tanulja a nyelvet, az identitását, azt is meg kell becsülni.

A belügyminiszter nemrég ötvenöt olyan ügyről számolt be, amelyből büntetőeljárás lett.

Ami elenyésző szám akár a 940 ezer új magyar állampolgárhoz, akár a 32 ezer elutasítotthoz viszonyítva. Ezek az esetek is a rendszer működőképességét, szigorát igazolják. És hogy a kritikusok kedélyét borzoljam, a rendszer inkább túlzottan is szigorú, ami a nyelvtudást illeti, ezért szerintem enyhíteni kellene a szabályokon. A ruszin-magyarok esetében például nagyvonalúbb lennék.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a környező országok sem emésztették még meg a kedvezményes honosítást. E tekintetben vár bármiféle változást?

A honosítás a leghatékonyabb eszközünk a határon túli magyarság asszimilációja ellen. Ezt persze tudják az utódállamok is. Trianon óta, száz esztendeje legfontosabb nemzetstratégiai célkitűzésük a magyarság beolvasztása. Számukra a honosítás erre az asszimilációs politikára a legfőbb veszély, hiszen aki magyar állampolgárságot szerez, az közjogilag is a magyar nemzet részévé válik, és evidenciaszerűen megerősödik a magyar identitása.

Ezért – nem meglepő módon – titkosszolgálati eszközökkel, így dezinformálással próbálják aláásni a honosítás tekintélyét, szócsőként használva bizonyos magyarországi médiumokat is, amelyek így akarva-akaratlanul, de a manipuláció eszközévé válnak.

Mostanság például arról írtak, hogy Roman Naszirov, az ukrán pénzügyi felügyelet vesztegetéssel vádolt egykori vezetője is magyar állampolgár, de a valóság az, hogy nem hogy nem magyar állampolgár, de még kérvényt sem adott be, semmilyen kapcsolatban sem volt a magyar honosítással. A bemutatott okmány gyenge hamisítvány. Csak a miheztartás végett mondom, hogy ellenséges titkosszolgálattal való tudatos együttműködés magyar nemzeti célokkal szemben: hazaárulás.

Nem érzi úgy, hogy pengeélen táncolnak és Magyarország szövetségesi politikáját kockáztatják?

Ez a művészet a politikában. Egyensúlyozunk, de az adott külhoni nemzetrész feltétlen prioritás. Például Szlovákia tekintetében: a visegrádi országok szoros együttműködése és a magyar–szlovák gazdasági kapcsolatok szárnyalása teszi lehetővé, hogy kisebbségi magyar ügyekben is előre tudjunk lépni.

(…)

Magyar Idők, Smemjén Zsolt: Brutális kampány lesz

Nyitókép: kormanyhivatal.hu