Földi Bence: Miből él egy volt amerikai elnök?

(…)

Sokan nyilván nem azért akartak elnökké válni, hogy jól meggazdagodjanak, de a világ egyik legnehezebb állásához a világ egyik legjobb országvezetői fizetése is dukál. No de mi történik, ha az ember elhagyja a Fehér Házat?

Egészen sokáig nem gondoskodott az amerikai szövetségi állam egykori vezetőiről. Thomas Jeffersonnak például el kellett adnia személyes könyvgyűjteményét ahhoz, hogy elégséges pénzmag gyűljön össze a Kongresszusi Könyvtár megalapításához. James Monroe elnök (1817–1825) egész élete során különféle adósságokat szedett össze, így elnöksége után elszegényedve hunyt el. Harry Truman elnöknek sem volt semmije a hadseregtől kapott kevéske nyugdíján felül, amikor otthagyta a Fehér Házat. (…) A politikus elszegényedése miatt merült fel, hogy az államnak gondoskodnia kellene a távozó elnökökről, 1958-ban pedig elfogadták az ezt rendező törvényt. (…)

   

2015-ben Jimmy Carterre, idősebb és fiatalabb Bushra, Bill Clintonra, valamint a tavaly márciusban elhunyt Nancy Reaganre összesen 3,25 millió adófizetői dollárt költött a szövetségi állam. A néhai Reagan felesége azért került a listára, mert az exelnöki özvegyeknek is járnak bizonyos juttatások – igaz, Nancy Reagan évi 20 ezer dolláros nyugdíját jótékonyságra fordította, de az ingyenes levelezés lehetőségét megtartotta. A fenti óriási összeg harmada egyébként ifjabb Bush elnöknek ment, ő és Bill Clinton együtt kétmillió dollárba került az amerikaiaknak. (…)

Ha már Clinton: ő a legjobb példa arra, hogyan lehet nagyot kaszálni azt követően, hogy az ember már nem az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A Monica Lewinsky-botrány után alapvetően nem volt nagy vagyona, ám az azóta eltelt években komoly összegeket gyűjtött össze: 153 millió dollár különféle vállalatoknak tartott előadásokból jött össze 2001 és 2015 között. Feleségével, Hillaryvel „fellépésenként” állítólag 200 ezer dollárt kasszíroztak az elmúlt években, de a Time magazin szerint akadt olyan előadása is, amiért félmillió dollárt sem sajnált a megrendelő. Ifjabb Bush olcsóbban, már százezer dollárért okítja a vállalati vezetőket.

A beszédeken kívül sokat hozhatnak a konyhára a könyveladások jogdíjai is. Clinton a fenti óriási összegeken felül további 15 milliót tehetett zsebre a könyve miatt, ifjabb Bush itt is rosszabbul teljesít, hétmillió dollárt kapott az önéletírásáért. Obamának ez lehet a fő erőssége, hiszen arról már beszélt, hogy az előadásokkal nem akar pénzt szerezni, három könyve viszont jól fogyott: 2009-ben jogdíjakból 5,7 millió dollárral lett gazdagabb, igaz, 2015-ben már „csak” 60 ezer dollár  folyt be ebből a számlájára. Ugyanakkor következő, még meg sem írt kötetéért már tízmillió dollár előleget kapott.

Obama számára akadhat még egy járható út, ami elég jól fizet: egyetemi oktatónak is visszatérhet. 2004-ig a Chicagói Egyetemen tanított, de egykori harvardi végzettként akár a világ egyik legjobb egyetemén is dolgozhat. A Harvard professzorainak átlagfizetése 200 ezer dollár évente.

Magyar Nemzet Online, Földi Bence: Miből él egy volt amerikai elnök?