Az ő versenyük érdektelen és esztétikátlan lenne

Rióban mintegy tízezer sportoló fog indulni, míg az első újkori olimpián 1896-ban, Athénban megközelítőleg háromszáz versenyző állt a rajtvonalhoz.

Az olimpiai játékok a sport fesztiváljának számítanak. Az erő, a gyorsaság és a páratlan fizikai képességek szemléjének is nevezhető. Augusztus 5-én, pénteken kezdődnek a XXI. olimpiai játékok Rio de Janeiróban, ahol 203 ország több, mint tízezer versenyzője méri össze erejét.

(…)

   

A modern játékok születését rengeteg bonyodalom kísérte, és a megszervezése hosszú ideig csak kósza álomnak bizonyult. A hosszú lobbizás és előkészületek után végül az első újkori olimpiai játékok 120 évvel ezelőtt Athénban kerültek megrendezésre, és elváráson felüli eredménnyel záródtak.
Az ária segített

Pierre de Coubertin elképzelése egy olyan hatalmas sporteseményről, amelyre az egész világból érkeznek versenyzők, nem számított eredetinek. A francia származású bárónak mindehhez az elképzeléshez a brit vidéken megrendezésre kerülő rendezvények nyújtottak alapot. Ott ugyanis már a 18. századtól különféle vetélkedőkkel egybekötött sportesemények zajlottak.

(…)

Coubertin az elejétől kezdve egy nagyszabású nemzetközi eseményről álmodott, ugyanis abban az időben semmi hasonló rendezvény nem létezett. Egy szervezett sportesemény csupán utópiának számított.

(…)

1894-ben a Sorbonne egyetemen az olimpiai játékok felújítása céljából megrendezett kongresszuson Coubertin egy olyan tervet mutatott be, ami – sajnos – egyáltalán nem volt ideálisnak nevezhető. Sőt, arra is fel volt készülve, hogy erős érvekkel nem arathat győzelmet, így megpróbált a résztvevők érzéseire hatni.

A kongresszus megnyitóján felhangzott az az Apollón istenről szóló ária, amit a történészek nem sokkal azelőtt fedeztek fel. A résztvevőkön átsuhanó meghatódottságnak köszönhetően Coubertin elérte célját: megszerezte a kellő támogatást.

Nők? Érdektelenek és esztétikátlanok

Az eredeti terv szerint az első olimpiai játékokat 1900-ban, Párizsban kellett volna megrendezni.

Legalábbis a francia (Coubertin) így óhajtotta. Ennek ellenére a megszavazott görög javaslat alapján a játékok négy évvel korábban, Athénban kerültek megrendezésre.
(…)

A Panathenaic stadion, amit eredetileg Kr. e. a 4. században építettek, nem volt egyéb, mint egy rom. Roskadt volt, és – szó szerint – újra kellett építeni. A bőkezű adományoknak köszönhetően az egész épületet abból a pentelei márványból emelték fel, amiből az Akropoliszon magasodó Parthenon is épült. A patkó alakú stadion az első modern olimpiai játékok idején 80 ezer néző számára biztosított férőhelyet. Ahogy persze napjainkban is lenni szokott, az utolsó pillanatig dolgoztak rajta, de még így sem volt teljesen kész a megnyitó napjára.

Athénban mintegy 310 sportoló versenyzett, de csak és kizárólag férfiak. Coubertin ugyanis azon a véleményen volt, hogy a

„a nők vetélkedése nem lenne praktikus, sem érdekes, emellett pedig nem esztétikus és nem is korrekt”.

 

(…)

Egy könyvelő is nyert

(…)

Athénban az első újkori játékokon nem léteztek semmiféle szigorú kritériumok. Elsősorban az egyetemi közegből származó diákok és személyek versenyeztek. Olyan játéknak számított, ahol a résztvevők nem professzionális versenyzők. Az induláshoz nem volt szükség semmi különlegességre, így szállhatott versenybe például az ausztráliai Edwin Flack, aki könyvelőként kereste a kenyerét. A 800 és az 1500 méteres futásra jelentkezett, és mindkettőt megnyerte.

(…)

Az első maratoni futás

Az athéni olimpia legismertebb történetét az első maratoni futó győztese szolgáltatta, ugyanis ilyen hosszúságú versenyszámok abban az időben nem léteztek.

Amikor Coubertin felvetette, hogy a maratoni futást is sorolják be az athéni olimpia versenyszámai közé – Pheidippidész tiszteletére – ,akkor a kongresszus küldöttei rendkívül felháborodtak. Ennyi esztelenséget! Ki látott már ilyet – ekképpen protestáltak.

A hosszú vitáknak köszönhetően mégis elfogadták a javaslatot, ugyanis a maratoni futás az egykori dicső görög múlt felidézését volt hivatott szolgálni.

A versenyt a legnagyobb örömre hazai futó nyerte meg. Spyridon Luis-nak mindaddig semmi köze sem volt a sporthoz, ugyanis egyszerű pásztorként és rakodómunkásként élte a mindennapjait.

(…)

Tökéletes időt futott: 2:58:50 óra. Az egész stadion tombolt és ujjongott. Az olimpiai játékok legigényesebb sportágában egy olyan futó győzedelmeskedett, akitől ezt senki sem várta. Görögországban hősként ünnepelték.

(…)

Ezüst, bronz és oklevél

Ma felfoghatatlannak bizonyul az a tény, hogy a győztesek egykoron egyetlen sportágban sem szereztek aranyérmet. A legjobbak ezüstérmet, a második helyezettek bronzérmet, míg a dobogó harmadik helyezettjei oklevelet és olajágat tudhattak a magukénak.

(…)

SME, Miloslav Šebela: Ich súťaže by boli nezaujímavé a neestetické. Prvé hry boli bez žien