Berényi József: Vállalható az elmúlt négy év

Minden rossz eredménnyel végződő választás után a magyar pártok arról beszélnek, hogy össze kell fogni, mert közös magyar képviseletre van szükség. Aztán a választások előtt valahogy mégsem akar összejönni a dolog. Miért van ez így?

2016-ban, a parlamenti választások előtt készek voltunk az együttműködésre, de már a 2014-es helyhatósági választások előtt kijelentette a Most–Híd, hogy nem akarnak velünk a parlamenti választásokon együttműködni. Hogy ez most a megyei választások előtt miért alakult így, kevésbé tudok választ adni, mert nem vettem részt a tárgyalásokon. Ez nem véletlen döntés volt a részemről, úgy gondoltam, hátha lehetséges lesz a megegyezés az MKP új vezetésével. Nem sikerült, egyetlen kerületben sem.

Az MKP-nak nyolc éve van alelnöke a megyében, négy évig Kvarda József, négy évig pedig ön töltötte be ezt a posztot. Hogyan értékeli ezeket az éveket? Elérte az MKP azt, amit szeretett volna?

   

A mostani választáson az elmúlt négy év eredményeire kíváncsiak az emberek, és ezek az eredmények a lehetőségek tükrében vizsgálva vállalhatók. Azt hiszem, hogy kihoztuk a lehetőségekből a maximumot. Persze minden lehetne szebb és jobb, ezt jól tudjuk, de az eredmények vállalhatók.

Színvonalas és elérhető egészségügyi ellátást ígért, külön hangsúllyal az anyanyelvi kommunikáció érvényesítésére, ám a galántai és dunaszerdahelyi kórház ebben a választási időszakban került át a Svet zdravia vállalathoz, így kikerült a megye kezéből.

Természetesen sajnálom, hogy ezeket az intézményeket el kellett adni, de nem volt más lehetőség. A közintézményekhez tartozó kórházak minden szinten adósságokat halmoznak fel – tisztelet a kivételnek, amiből nem sok van. A megye képtelen volt ezt anyagilag kezelni, a kórházak elvonták a pénzt más területekről, az útfelújításoktól, az oktatásügytől, a kulturális és szociális intézményektől. Rigó Konrád egy kiadványban azzal támadott, hogy 7 millió eurós adóssága volt a dunaszerdahelyi kórháznak az eladáskor.

Ez valóban így van, de megemlíteném: a kormányhoz tartozó kórházak adóssága az elmúlt két évben több mint 650 millió euró, amiből most a kormány 580 milliót átvállal. Ha Rigó annyira tudja, hogyan kellett volna megoldani a kórházak adósságait, miért nem tette ezt meg most, kormányszinten? Miért kell az adófizetők pénzéből megfizetni a kormány kórházainak adósságát, mely hasonlóan a járulékok nem megfizetéséből állt össze, mint a dunaszerdahelyi kórházé?

Rigó Konrád kulturális államtitkár, nem egészségügyi.

A Híd pedig egy kormánypárt. Ha Rigó Dunaszerdahelyen tudja kritizálni az adósságot, és megyeelnök akar lenni, ahol ilyen jellegű dolgok folyamatosan felmerülnek majd, akkor nyilván van megoldása is. De nem látom, hogy ez kormányszinten megvalósulna. (…)

A közutak felújításának kérdése foglalkoztatja általában a leginkább az embereket. Ezen a területen is vállalásokat tett 2013-ban.

Sikerült előrelépést elérni, a megyei utak állapota biztosan jobb, mint a kormány útjaié a két járásban. Ám van mit behozni, és a helyzet valóban kritikus. Ez az elkövetkező öt év legnagyobb kihívása, mert a gazdasági fejlődés és a lehetőségek az egész megyén belül megnövelik a kamionforgalmat, és ez sokkal gyorsabban teszi tönkre az utakat, mint bármikor korábban. Komoly veszély ez a megye költségvetésére nézve, mert az emberek jó utakat akarnak látni.

Ugyanakkor nagyon nagy cégek vannak a megyében, a PSA, a Samsung, és most jön az Amazon – ráadásul a Jaguar-Land Rover, bár Nyitrán lesz, szintén részben Galántán keresztül közelíti majd meg a magyarországi határt. Az elkövetkező öt év nagy kérdése az lesz, miből tudja majd szinten tartani az utakat a megye. A Galántai és a Dunaszerdahelyi járásban az elmúlt években 11 millió eurót fordítottunk utak és hidak felújítására. Az útfelújítások ugyanakkor újabb és újabb összegeket igényelnek. A legrosszabb és legforgalmasabb szakaszokat ebben a két járásban ezalatt a négy év alatt rendbe tudtuk hozni.

(…) Hidas ellenfele, Rigó Konrád szerint a jelenlegi vezetés eladósítja a megyét, és a megyének az év végéig valóban megugrik az adósságállománya – adóbevételei ugyanakkor nőnek. Ön hogy látja a megye gazdasági helyzetét?

Amíg a kormány adósságállománya körülbelül 52 százalékos, addig Nagyszombat  megyéé jelen pillanatban 34 százalék.

De a szomszédos Nyitra megyéé alacsonyabb. Nem lenne célravezetőbb egy megyei összehasonlítást?

De nem Nyitra megyétől kaptuk a támadást, hanem Rigó Konrádtól, aki egy kormánypárt jelöltje. Ha a nyitraiak mondanák ezt, akkor azt mondanám, vizsgáljuk meg, náluk milyen beruházások vannak, ha ilyen alacsony a hitelfelvételük. 2015-ben nagyon jutányos feltételekkel jutottunk hitelhez, 15 millió euróhoz, melyet folyamatosan használunk fel. (…) A megye pedig tudja törleszteni ezeket a hiteleket, melyeket 1,38 százalékos kamattal vettünk fel. A közgazdászok tudják, hogy aki ilyen kamatú kölcsönt nem vesz fel, nagyon komoly lehetőséget nem használ ki a gyors beavatkozásra.  (…)

 (…) Másfél évtizedes probléma, hogy a megyerendszer még mindig nem attraktív, az emberek nem ismerik és azonosulnak vele. Ezzel mit lehet kezdeni?

Ez egy országos probléma, melynek okait kereshetjük a megyehatárok felrajzolásában. Nem tudom, hány dunaszerdahelyi ember járt Szenicén vagy Szakolcán. De nagyobb részük járt már Érsekújvárban vagy Léván. Teljesen világos, hogy ezeket a határokat mesterségesen húzták meg, nem a természetes régiók alapján. Nagyszombat megye nem természetes régió, teljesen más az erdőhátiak mentalitása, megközelítése, életkörülményei, mint a csallóközieké, mátyusföldieké, és megint egészen más a nagyszombatiaké, galgóciaké, pöstyénieké.

A másik probléma a hatásköröké – ezek fontosak, de nem szerteágazók. Öt területen kívül – egészségügy, oktatás, szociális ügyek, útfenntartás, határon átnyúló együttműködések – nincs hatáskörünk. Ha van többletbevételünk, valamit támogathatunk, de nem nagymértékben. A hatáskörök bővítése megtörténhetne. Ha a kormány úgy döntött volna, hogy hozzánk tartozzanak a regionális fejlesztési tervek, ebben az esetben intenzívebb lenne az együttműködés a helyi önkormányzatokkal.

Ezt ugyanis közösen kéne kialakítani, és a Brüsszelből ide utalt forrásokat pedig együtt szétosztani. De ezt sem kaptuk meg, a mezőgazdasági minisztériumnál maradt, pedig mind a nyolc megye igényelte. Lehetne gondolkodni az adópolitika megyei bevezetéséről is bizonyos területeken, legyen szó például a másodosztályú utakról. (…)

Az interjút Finta Márk készítette.

Új Szó, Berényi: Vállalható az elmúlt négy év

Nyitókép: DenníkN, Tomáš Benedikovič