Az Antarktisz körüli tengeri jég valaha mért legkisebb nyári kiterjedését érte el március 3-án, ezzel megdöntötte az 1979 óta tartó mérések rekordját. 

 

Az Antarktisz legkisebb nyári kiterjedése 2,11 millió négyzetkilométer volt, ez 184 ezer négyzetkilométerrel kisebb, mint a korábban a műholdak által mért legkisebb minimális kiterjedés, amelyet 1997-ben jegyeztek fel.

 

A déli-sarkvidéki tengeri jég 2016-ban korán elérte maximális kiterjedését, amit gyors jégveszteség követett szeptember elején, a nyár kezdetén. November óta az Antarktisz jege naponta döntötte meg a korábbi rekordminimumokat. A jég zsugorodásának sebessége februárban lelassult – ismertette a Science Daily online tudományos lap a NASA-jelentését.

 

 hirdetes_300x300  
Kép: hirado.hu

 

Március 7-én a világ másik felén az északi-sarki téli tengeri jég kiterjedése is rekordot döntött, ekkor mérték a legkisebb téli maximális kiterjedést a feljegyzések óta.

 

A déli sarkvidéki jég rekordja mindössze két évvel azután következett be, hogy évtizedeken át mérsékelten növekedett a tengeri jég és hónapokon át rekordokat döntött az Antarktisz jegének kiterjedése.

 

„Nagyon sok az évről évre bekövetkező változás mind az északi-, mind a déli-sarkvidéken, de az Antarktiszon a trendek összességében minden egyes hónapban a jég növekedésének irányába mutattak – egészen tavalyig” –

 

fejtette ki Claire Parkinson, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának munkatársa.

 

Az idei télen három hőhullám is volt

 

A szakértő elmondta, a tavalyi év megdöbbentően más volt, a tengeri jég szembetűnően csökkent az Antarktiszon, de egyelőre túl korai megmondani, hogy ez az év változást jelez-e az Antarktisz tengeri jegének viselkedésében.

 

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint az idei télen legalább háromszor érkezett hőhullám az Északi-sarkvidékre, amikor a nagy erejű atlanti viharok meleg, nedves levegőt hoztak, így a jég újraképződésének idején előfordultak olvadáspont közeli hőmérsékletű napok.

 

Az északi-sarkköri változások és az olvadó tengeri jég a világ más részeinek éghajlatára is hatással lesz az úgynevezett futóáramlások miatt, amelyek nagy sebességű, vízszintes légáramlási zónák, szerepük van a hőmérséklet szabályozásában – olvasható a jelentésről kiadott közleményben.

 

MTI

 

Nyitókép: fhmag.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!