Biztos sokan vannak velem együtt olyanok, akik mostanság nem tudnak mit kezdeni a szlovák miniszterelnökkel, miként kiigazodni rajta, melyik arcának örüljünk és melyiknek ne. Merthogy legalább kétesélyes a megítélése ebben a szélkakasként változó közép-európai valóságban, sőt szűkebbre szabva, a felvidéki magyar létben is inkább ellentmondásos a politikai megnyilvánulása!

 

A kormányfő túlkapásai

 

Sohasem volt arról híres Fico, hogy jó viszonyra törekedett a szlovákiai média szereplőivel, különösen azokkal, akik bírálni merészelték valaha is a ténykedését. Most azonban felülmúlta minden eddigi megnyilvánulását, amikor Miroslav Lajcák külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján úgy próbálta elhessegetni a korrupciós vádakat, hogy az újságírókhoz címezve kijelentette:

 

 hirdetes_300x300  

 „Egyes emberek maguk közül mocskos, szlovákellenes prostituáltak”.

 

Ezt tetézve a kormányfő az RTVS Szombati párbeszéd című műsorában beszólt a moderátornak is:

 

“Ön a közszolgálati média szerkesztője, én a kormányfő. Úgyhogy ne vágjon a szavamba. Nem vagyunk egy szinten. Nem vagyunk kocsmában.”

 

A fene tudja, de sokak szerint egyik sem volt egy kormányfőhöz illő kirohanás a szabad sajtó értékrendje szerint!

 

Aztán a felvidéki magyarok sem tudják valahogy feledni a kormányfőnek azokat az elsősorban magyarellenes törvényalkotási kezdeményezéseit se, melyeknek eredménye többek között előbb a nyelvtörvény, majd a Benesi dekrétumok megerősítése, aztán pedig az állampolgársági törvény volt.

 

Pontosítva: a felvidéki magyarságnak csak egy része helyezkedett erre az álláspontra, mert másik része felmentette és tisztázta a miniszterelnököt azzal, hogy fenntartások nélkül elfogadta a Most-Híd kormányba lépését a jelenlegi partnerekkel.

 

És a felvidéki szlovákok nagy részével együtt a felvidéki magyarok egy része is kételkedik abban, amiben Fico teljesen meg van győződve: Kaliňák belügyminiszter ártatlanságában az őt ért korrupciós vádakban.

 

És mi van a mérleg a másik serpenyőjében?

 

A kormányfő objektív megítélésénél persze figyelembe kell venni egyéb fontos momentumot is: nem lényegtelen, hogy az ország lakosságának harminc százaléka egyet tud érteni Fico politikai elképzeléseivel, politikai kultúrájával, ezt bizonyították a márciusi parlamenti választások, ezt bizonyítják a közelmúlt közvélemény kutatásai is.

 

A szlovákiai magyarság szempontjából az sem lényegtelen, hogy Bugár Béla, a legnépszerűbb felvidéki magyar politikus is töretlenül megbízik a kormányfőben, hajlandó volt magyar érdekeltséggel is bíró pártját ebbe a mostani kormányba vezetni.

 

Soha nem tapasztalt és soha nem várt jó kapcsolatokat ápol Robert Fico a jelenlegi magyar kormánnyal és Orbán Viktorral, teljes az egyetértés a két ország között külpolitikában, a V4-ek fontosságát illetően, az Európa Uniós politika túlkapásai ellen is közösen fogalmazzák meg fenntartásaikat. Legutóbbi, október hetedikei pozsonyi találkozójukat követő közös sajtótájékoztatójukon a szlovák kormányfő kijelentette, hogy

 

„A mostani találkozón ismét megerősítést nyert, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden téren pozitív légkörben fejlődnek, és történelmileg a legjobb szinten vannak.“

 

A kedvező kormányközi kapcsolatoknak köszönhetően mérséklődött a felülről táplált ellenszenv a szlovákiai magyarsággal szemben. Ez közérzetünkre ugyan kedvező hatást gyakorol, viszont nemzetiségi jogok vonatkozásban valamint Dél- Szlovákia gazdasági egyenrangúságának elérésében, közelítésében még közel sem nyilvánult meg számottevő eredmények formájában. Ennek elérésére lenne hivatott a Most-Híd kormánypozíciója a jelenlegi kedvező szlovák-magyar kormányközi kapcsolat támogatásával!

 

A kérdés már csak az, hogy mindehhez hogyan viszonyulna Fico, melyik arcát mutatná akkor?

 

Száraz Dénes

 

Nyitókép: hnonline.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!