Szavazással jobb oldalt.

A kettős állampolgárságról szóló magyar és szlovák parlamenti döntések nem csak a két ország belpolitikájában kavartak hullámokat, hanem más európai publicisták figyelmét is felkeltették. Egy valami biztos: ismét olyan határozatok születtek, amelyek megítélésénél a vélemények pártpolitikai nézőpontok alapján oszlanak meg.

A magyar parlament döntését Magyarországon alapvetően a jobboldali és népnemzeti szárny üdvözli, a szocialista és liberális körök, bár a törvényt magát megszavazták, már kevésbé. Szlovákia az elutasítás kérdésben sokkal egységesebb, a külföld pedig inkább csodálkozik.

A kettős állampolgárság magyarországi és külföldi ellenzői a prioritásokban látják a problémát. Szerintük előbb a munkanélküliséget és az államadósságot kellene csökkenteni, az adórendszert megreformálni, a gazdasági növekedést elindítani. Az valóban igaz, hogy Magyarország akkor tud segíteni a határon túli magyaroknak, ha gazdaságilag is erős. Azt is látni kell viszont, még ha a kormány ezekbe azonnal bele is fogna, az intézkedések eredménye csak néhány év múlva látszana meg. Tulajdonképpen az sem lenne jó, ha ezeket a döntéseket kutyafuttában hoznák meg, mivel az előző években a magyar gazdaságpolitikára éppen a kapkodás, a húzd meg, ereszd meg módszer volt a jellemző. A kettős állampolgárság ügye már régóta húzódó, egy törvénnyel azonnal megoldható probléma volt. Korábban a népszavazás ellenzői többek között azt hánytorgatták fel – jogosan, hogy Magyarországon ehhez egy sok százmilliós bulit szerveztek meg, míg a környező országok egy parlamenti üléssel mindezt gyorsan és olcsón megoldották. Úgy, mint ahogy ezt most Magyarország tette. Akik tehát a gazdasági témákat helyeznék előtérbe, sokkal inkább a kettős állampolgárság elleni indokaikat rejtik el.

Tipikus vád még, leginkább a külföld részéről, hogy a magyar politika nemzeti húrokat penget. Hasonló törvények viszont szerte Nyugat-Európában vannak, és az Unió véleményformálói négy évig megtűrték a Szlovák Nemzeti Pártot az ország vezetésében vagy hallgattak a Beneš-dekrétumok megerősítésekor. A szlovák ellentörvényre sincs egyelőre reakció.

 hirdetes_300x300  

A kettős állampolgárság szlovákiai magyar ellenzői a tárgyalásokat hiányolják. Elismerik, hogy a Fico-Slota-Mečiar trió alatt történt Malina Hedvig megalázása, a nyelvtörvény szigorítása, a földrajzi nevek használatának szűkítése, a labdarúgó szurkolók rendőri bántalmazása Dunaszerdahelyen, Sólyom László kitiltása, Slota gyalázkodásai és még sorolhatnánk, de azért tárgyalni kell. Úgy, mint a Komáromban és Szécsényben. Gyakorlatilag biztos, hogy a szlovák fél nem fogadna el semmit, és még az se tartaná be, de azért csak tárgyaljunk, mert így európai.

Állampolgársági és diplomáciai szempontból először úgy tűnt, hogy Magyarország defenzívába szorul, és a szlovákiai magyarságot túszként fogják kezelni. Egy-két nap múlva viszont változott a felállás. Ha a magyarságot valami kár érheti a szlovák-magyar kettős állampolgárság miatt, az legfeljebb 2011-ben történhet meg, de a szlovák ellenlépés miatt a cseh-szlovák kettős állampolgárokat már 2010. július 17-e után szankcionálhatják. A probléma magyar-szlovák relációból gyorsan átterelődött szlovák-cseh relációba. A szlovák ellentörvény akaratlanul éppen cseh, de akár kanadai, amerikai stb. ellenessé vált, és került defenzívába a szlovák diplomácia. Ha arra hivatkozik, hogy a cseh kapcsolatok különlegesek, mert hosszan tartóak voltak, a világháború alatti jogfolytonosságot is beleszámítva 1918-tól 1992-ig tartottak, ellentmondásba kerül, hiszen a szlovák-magyar államjogi együttélés 1021-től 1918-ig volt érvényben. Mindkét alkalommal a szlovák fél hagyta el a közös államot. Ha pedig a cseh viszonylatban valamilyen engedményt adnak, nyilvánvalóvá válik a szlovák törvénykezés diszkriminatív jellege. Végül az már most benne van a szlovák ellentörvényben, hogy nem visszamenőleges hatályú, ami egyértelművé teszi, hogy a magyar jogszabály ellen született.

A dolog jelenlegi állása szerint a kettős állampolgárságról hozott budapesti döntés magyar diplomáciai siker. Kizárólag csak Szlovákia tiltakozott és az ostor sem a felvidéki magyarságon csattan, hanem a csehországi szlovákokon vagy a szlovákiai kanadaiakon. Mindez természetesen még nem azt jelenti, hogy lefutott ügyről lenne szó. Magyarország részéről kiváló lépés lenne, ha törvénybe iktatná, hogy a szlovák állampolgársággal is rendelkező magyarországi szlovákok nem fogják elveszíteni magyar állampolgárságukat.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!