Míg Észak-Szlovákiában ott is gyorsforgalmi utakat épít a mindenkori kormányzat, ahol elegendő lenne egy egyszerű első osztályú út, a dél-szlovákiai infrastruktúra-fejlesztésről legfeljebb csak beszélnek. Ráadásul a jelek szerint északon nem egy gyorsforgalmi végződik a semmi közepén, mert a szomszédos ország máshova tervezte saját autópályáját.
Az Árva-vidéki polgármesterek már hosszú ideje azért kardoskodnak, hogy mihamarabb épüljenek meg a gyorsforgalmi utak és autópályák a régióban. Érsek Árpád (Most-Híd) közlekedésügyi miniszter az eperjesi körgyűrű kapcsán a SME napilapnak tavaly azt nyilatkozta, hogy „ha nem írom alá a szerződést, akkor engem elásnak”. Hasonló félelemei a felvidéki magyar polgárok lincselési kedvét illetően, úgy tűnik, nincsenek. Miközben Nyugat-Európát megszégyenítő árakon építi Szlovákia az autópályákat, van, ahol teljesen indokolatlannak tartják egy gyorsforgalmi út építését.
A szakértők ugyan azt nem vitatják, hogy szükség van az egyes utak tehermentesítésére, a veszélyes szakaszok rendbetételére, de szerintük sok esetben elég lenne egy, az autópályánál alacsonyabb osztályú úttal megoldani ezeket a problémákat – főleg ott, ahol a határnál egyszerűen véget ér az autópálya, és nincs kilátás arra, hogy a szomszédos ország infrastruktúrájához csatlakozzon. Azt sem szabad elefelejteni, hogy tehermentesítésre a magyarlakta járásoknak is szüksége lenne, gondoljunk a fővárosba vezető 63-as főútra.
A Gazdasági és Szociális Reformok Intézetének (INEKO) elemzője, Ján Kovalčík szerint Észak-Szlovákiában valóban rosszak az utak, de
„Ez nem azt jelenti, hogy gyorsforgalmi utakat kell építeni. Feltételezem, hogy elegendő lenne egy, a faluból kivezető egyszerű első osztályú út, ami a gyorsforgalmi profiljának csak a felébe kerülne”.
Ondrej Matej a Közlekedési és Gazdasági Intézet elemzője szerint
„Az R3-as a semmibe vezet”
A lengyel kormány ugyanis a szlovák határtól 40 kilométerre kezdené a Krakkóba vezető autópálya építését. A Közlekedésügyi Minisztérium azonban még reménykedik, hogy Lengyelország jelenlegi terveit felülvizsgálja, és a határig építi az autópályát.
Az „ugyanolyan kategóriájú” nem „ugyanaz”
A Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) elvileg úgy tervezte meg a hazai autópálya-hálózatot, hogy anélkül autózhassunk át a szomszédos országokba, hogy észrevennénk az országhatárt. A probléma az, hogy ha még ebben a században meg is építik őket, nincs garancia arra, hogy lesz folytatásuk a határ túloldalán.
A minisztérium szóvivője, Karolina Ducká azt nyilatkozta ez ügyben, hogy
„A szlovákiai autópályák és gyorsforgalmi utak az országhatárt átlépve ugyanolyan kategóriájú útszakaszokkal folytatódnak a szomszédos országokban is”
Az „ugyanolyan kategóriájú” ez esetben igen fontos kifejezés, mivel a szomszédos országok nem úgy tervezik saját autópálya-szakaszaikat, hogy az rákötődjön a mienkre, legalábbis nem mindenhol. A legproblémásabb e tekintetben a közép-szlovákiai R3-as és a kelet-szlovákiai R4-es gyorsforgalmi utak, amelyek észak-déli irányban szelnék keresztül Szlovákiát, összekötve Magyarországgal és Lengyelországgal.
Egyetlen valamirevaló külföldre vezető szakasz
Magyarország ugyanis még nem építette meg a Miskolcot Kassával összekötő tényleges autópálya szakaszt. A kérdéses szakasz neve M30, ami az M3-as autópályát Miskolccal összekötő gyorsforgalmi utat jelöli – ha megépül, elvileg a határig húzódik majd. Érdemes megjegyezni, hogy az R4-es egy lengyel-litván-szlovák egyezmény részeként épül, Magyarország ennek ellenére vállalta a szakasz ráeső részének megépítését 2018-19-ig, tekintve, hogy a projekt a Miskolc-Kassa régióban 1 millió embert érint.
„A magyarok szeretnének gyorsabb Budapest-Losonc útvonalat Ipolyságon keresztül. Ez a mi szempontunkból nem olyan nagy probléma, mert csak kis szakaszt kéne megépítenünk. Nagyobb a gondja vele a magyaroknak, mert hidat kell építeniük a Duna fölé, és még hatástanulmány sem áll jelenleg rendelkezésükre”
mondta Matej. Az általa említett losonci szakasz a közép-szlovákiai R3-as gyorsforgalmi út folytatása lenne. Itt is érdemes megjegyezni, hogy hidak építésében is elég passzív a szlovák fél (az új komáromi Duna-híd költségei Magyarországot terhelik).
Szlovákiában külföldi utazásra gond nélkül csak a D2-es autópályát lehet használni, amelynek megszakítás nélküli vonalán Csehország és Magyarország irányába lehet közlekedni, és mindkét országban autópályára kötődik rá.
Érdekes lesz a D1-es autópálya rácsatlakozása is az ukrán útházlózatra Keleten. Valószínű, hogy ez a projekt hosszú időre csak utópia marad, tekintve, hogy a D1 Kassa utánig érő szakaszának tervezett befejezési időpontja 2025.
HNonline.sk, Körkép.sk
Nyitókép: DennikN.sk
Megosztás:
Címkék: autópálya Csehország Dél-Szlovákia Érsek Árpád észak-szlovákia Főoldal gyorsforgalmi út határ kormány lengyelorság magyarország Most-Híd NDS Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
