Néhány hete az SNS hozakodott elő a kiskereskedelmi üzletláncok nyereségére kiróható különadó javaslatával, amit azonban a Most-Híd nem támogat. A hivatalos indoklásuk szerint azért, mert az SNS javaslatában lévő adófajtát a kiskereskedelmi láncok továbbterhelhetik a vásárlókra vagy termelőkre.
Antal Péter, most-hidas parlamenti képviselő Andrej Hrnčiarral és Sárközy Irénnel (szintén Most-Híd) együtt olyan törvénymódosítást készített elő, amelyben az élelmiszerek árainak állami szabályozását javasolják. A terveik szerint március 1-jétől már életbe is léphetne az új szabályozás.
A Denník N szlovák napilapnak nyilatkozva Antal azt mondta, hogy számítanak más koalíciós képviselők támogatására is a javaslat megszavazásánál. Szerintük a módosítás segíthet a szlovákiai élelmiszer-termelőknek abban, hogy a termelési költségeikhez közelítő árak helyett igazságosabb áron vásárolják fel tőlük áruikat a kiskereskedelmi láncok. Illetve abban is, hogy a kiskereskedelmi láncok ne tudjanak eltérő árakat használni Szlovákiában és külföldön.
Tény, hogy ma mindkét említett probléma fennáll. Vladimír Chovannal, az SNS egykori mezőgazdasági miniszterével készített Körkép-interjúban is elhangzott, hogy van olyan szlovákiai dzsem-gyártó, akinek termékét ugyanaz az üzletlánc Szlovákiában 2,80 euróért árulja, míg Ausztriában 1,75 euróért. Chovan szerint ha valamelyik termelő az ilyen esetekkel kirukkolna a nyilvánosság elé, egyik üzletlánc sem vásárolna tőle többet.
Tisztességtelen erőfölény
A gazdák és termelők már régóta panaszkodnak arra, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok dominanciájukat kihasználva olyan vételi árakat szabnak, ami számukra nem nyereséges. A helyzet egyre súlyosabb, és legutóbb a pékek fenyegették meg az üzletláncokat, hogyha nem enyhítenek az árpolitikájukon, az ünnepekre pékáru nélkül maradnak.
Az SNS a saját, különadó bevezetéséről szóló javaslatának bemutatásakor közzétette, nagyjából milyen árrésekkel dolgoznak az alaptermékeknél a kiskereskedelmi láncok. A Mezőgazdasági Minisztérium listája szerint a kiflinél 66, az étolajnál 73, a tojásnál 85, a sörnél 96, a csirkehúsos virslinél pedig 130 százalékos nyereséggel dolgoznak. A kiskereskedelmi láncok természetesen tagadják az összehasonlítás hitelességét.
A most-hidas javaslat nem csak az adott élelmiszertípusnál tenné korlátok közé a nyereség nagyságát, hanem a termelők javára szabályozná az árakat a termelő és az üzletlánc között. Ha az utóbbi piaci fölényét használva előnytelen szerződésre akarja kényszeríteni a termelőt, vagy nem a törvénnyel összhangban állapítják meg az árakat, 50 ezer euróra büntetheti az állam.
A bírság nagysága azonban ennél jóval magasabb is lehet. Egy éven belüli többszöri törvénysértés esetén a bírság legkevesebb 300 ezer euróra ugrik, ami az ötszöröse a jelenleg érvény törvénybe foglalt 60 ezer eurónak.
Állítólag a javaslat pontosan definiálja, hogy mit is jelent az elfogadható piaci ár és hogy adott esetben melyik fél (termelő vagy kiskereskedő) rendelkezik piaci erőfölénnyel.
DenníkN.sk, körkép.sk
Nyitókép: shbarcelona.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
