A magyar Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az új Alaptörvényt, ezzel utolsóként szakított a múlttal, és cserélte le a még szovjet időkből fennmaradt alkotmányát.
Kövér László magyar házelnök előzetes napirendi javaslata alapján az Országgyűlés ünnepélyes ülése 13 órakor kezdődik, a képviselők ekkor tartják meg a megemlékezést az alkotmány záró és vegyes rendelkezéseinek azon pontja alapján, amely április 25-ét az alaptörvény napjává minősíti.
Az Alkotmány meghatározza a magyar társadalmi-politikai-gazdasági berendezkedés legfontosabb szegmenseit. A normaszöveg öt részből áll, melyek sorrendje a következő: Preambulum (Nemzeti Hitvallás), Alapvetés (államforma, területi struktúra, jelképek, ünnepek, európai integráció, határon túl élő magyarok és Magyarországon élő nemzetiségek), Szabadság és felelősség (alkotmányos alapjogok), Az állam (lásd az alkotmányos rendszernél), Különleges jogrend (rendkívüli helyzetek).
Az új alkotmány mind preambulumában, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők, valamint az új alkotmány azt is kifejezi, hogy a határon kívül élő magyarság a nemzet teljes értékű része.
Orbán: az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon
Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, az Országházban.
A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek – mondta.
A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez a magyar kormányfő szerint „tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem”. Hozzátette: ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével.
Emlékérme és bélyegblokk az évforduló alkalmából
Sajtótájékoztatón került bemutatásra az évforduló alkalmából készített emlékérme és bélyegblokk. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint az alaptörvény a jog és a méltóság uralmát jelképezi mindenfajta önkény felett.
Az érme nemes anyagú és veretű, amelyet tűzzel finomítottak és tisztítottak; az alaptörvény a viták tüzében finomodott és tisztult – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, az érme előlapján látható nyitott könyv az átláthatóság, a törvény, a demokrácia szimbóluma, a hátoldalon pedig a történelmi hagyományt megtestesítő, a viták helyeként szolgáló Országház látható; ezeket az értékeket mutatja fel az alaptörvény is.
Hozzátette: a bélyeg a koronát ábrázolja, de UV-fényben a Legyen béke, szabadság és egyetértés mondat olvasható rajta.
Kormány.hu, MTI, Körkép.sk
Nyitókép: kormanyhivatal.hu
Megosztás:
Címkék: Alaptörvény Alkotmány emlékünnep Főoldal Kövér László megemlékezés Orbán Viktor ünnep változás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
