Szlovákia engedett Brüsszel „szimpla zsarolásának”. A migráció főleg gazdasági érdek

Szerdán, alig néhány órával azután, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a civiltörvényt, az Európai Bizottság is bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít a Visegrádi Csoport három tagja, Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen a kötelező betelepítési kvóták be nem tartása miatt.

Dimitrisz Avramopulosz abbéli reményét fejezte ki, hogy az eljárások megindításával az érintett országok változtatnak álláspontjukon, „és végül a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik”.

Szlovákia fordított egyet (?) a köpenyen

   

A megfenyegetett visegrádi országok közül hiányzik Szlovákia. És bár Robert Fico kormánya tavaly a választási hajrában keményen kritizálta Brüsszelt a kvótarendszer miatt, a választások után mire kezdetét vette Szlovákia soros elnöksége, Ficoék mérsékeltebb hangnemre váltottak, és kijelentették, hogy a kvóták politikailag halott téma.

Richard Sulík, az ellenzéki SaS elnöke és európai parlamenti képviselő szerint Ficot a Bizottság megfenyegette, hogy megkurtítja az uniós forrásokat. Sulík szavaira a kormányfő a parlament tegnapi ülésén azzal reagált, hogy Szlovákia csak keresztény migránsokat fogadott be, és csak azért tette ezt, hogy valamilyen szintű szolidaritást mutasson Brüsszel felé, ennek ellenére a kvótákat továbbra is politikailag halottnak tartja.

Az Európai Bizottság által twitteren közzétett táblázata szerint Szlovákia a kvóták keretében eddig 16 migránst fogadott be, ami nem tűnik soknak, ám ha figyelembe vesszük, hogy a belügyminisztérium jelentése szerint 1200 migráns fordult meg a bősi szálláson a szlovák-osztrák egyezmény értelmében, ez a szám a gyakorlatban jóval magasabb.

Ahogy azt Fico is említette, Szlovákia azért úszta meg a kötelezettségszegési eljárást, mert néhány migránst befogadott idén februárban, annak ellenére, hogy a Smer tavalyi választási kampányának sarokköve épp a migráció volt. Magyarország és Lengyelország ellenben következetesen elutasítja a migránsok befogadását.

Csehország azért került Brüsszel célkeresztjébe, mert 2016 augusztusától szintén nem tett eleget kvótabeli kötelezettségeinek. Az Európai Bizottság táblázatából azonban az is kitűnik, hogy az Olaszország és Görögország tehermentesítésére (nem teljesen korrekt módon) elfogadott kvótarendszert egyetlen uniós ország sem tartja be – még a nyitott kapuk politikájával leginkább vádolt Németország sem. Sőt, a kettős mérce nem csak Szlovákia esetében működött, hanem Ausztria esetében is, amely a kötelező betelepítési kvóták kapcsán egyetlen migránst sem fogadott be a két dél-európai országból.

Szijjártó: Ez szimpla zsarolás

Lengyelország mérsékelt választ adott a kötelezettségszegési eljárás bejelentésére, miszerint tiszteletben tartja, de nem ért vele egyet. A cseh kormányfő, Bohuslav Sobotka tegnap kijelentette, hogy országa nem hajlandó megváltoztatni álláspontját, mert nem tud egyetérteni a betelepítési kvóták elvével. Az egy másik kérdés, hogy az idén ősszel esedékes cseh parlamenti választások után mennyiben változik Prága hozzáállása.

A magyar kormány csütörtökön reggel reagált Brüsszel döntésére. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott:

„Szimpla zsarolás az Európai Bizottság részéről, hogy azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést, kötelezettségszegési eljárást indít. Magyarország ennek ellenáll, és egyetlen illegális bevándorlót sem enged be”

Szijjártó hozzátette, az Európai Bizottság bejelentése azért is „álságos”, mert a migrációs görög biztos 2012-ben Görögország honvédelmi minisztere volt, amikor az ország kerítést épített a török határszakaszára az illegális bevándorlás mértéke miatt, és 2013-ben nagyon helyes döntésként értékelte ezt a lépést. 2017-ben ellenben

„arról beszél, miért nem szabad kerítést építeni két ország határára”, miért nem szabad megvédenie magát egy országnak az illegális bevándorlástól – mondta. Hozzátette: ez az Európai Bizottság hitelességét ássa alá.”

Gazdasági megfontolások

A kötelező betelepítési kvóták 160 ezer migráns különböző arányaiban történő elosztásáról szól a tagállamok között. Ezt 2015-ben az Európai Tanács minősített többségi szavazással fogadta el (megkerülve az esetleges vétókat). Az Európai Bizottságból érkező javaslat ellen szavazott a V4, tartózkodott Finnország.

A tavaly szeptemberi EU-csúcson a kvóták témája már nem került elő, de az Európai Unió több testületében megmaradt az igyekezet, hogy felgyorsítsák a migránsok elhelyezését az uniós tagállamokban.

A migráció pártolói legtöbbször humanitárius és gazdasági indokokkal védik álláspontjukat. Az elsővel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a közép-kelet-európai országoknak kevés köze volt az afrikai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásához. Ami a gazdasági szempontokat illeti, azok nem megmagyarázzák a migrációt, sokkal inkább rámutatnak annak lényegére.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kelet-európai vendégmunkások Nyugat-Európában jóval többet fizetnek be az államkasszába, mint amit kivesznek, miközben az „őslakosok” többet vesznek ki belőle, mint amit befizetnek. A kelet-európai munkavállalók példája fokozottan igaz a dolgozni akaró (!) Unión kívüli migránsokra is. Vagyis, az egészségügyi ellátás, a nyugdíjak nagyban függnek a beáramló embertömegek által befizetett pénztől – miközben a nyugat-európai lakosság elöregszik.

A bevándorlás másik jelentős hatása, hogy alacsonyan tartja a béreket. Amennyiben kellő verseny van a munkaerőpiacon, a munkaadók kerülnek alkupozícióba, és olcsóbban vehetnek fel munkásokat. Szlovákiában ma épp fordított helyzet áll fenn (groteszk módon úgy, hogy közben 8 százalékos a munkanélküliség), a szakképzett munkaerő hiánya miatt a munkások magasabb bért harcolhatnak ki maguknak.

Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Robert Fico kormányfő maga is elismerte, hogy a munkáltatók részéről óriási a nyomás a kormányon, hogy egyszerűsítse a külföldi (unión kívüli) olcsó munkaerő importálásának feltételeit. (Erről bővebben itt)

Körkép.sk, MTI, Teraz.sk

Nyitókép: dailywesterner.com