A Századvég Alapítvány ez év februárjában sorrendben már harmadik alkalommal kérdezte meg az európai polgárokat, hogyan látják az EU jövőjét a mai változó világban, amikor nem csak az öreg földrész van változó korban, hanem az őt körülvevő világ is. Miként tudja a kihívások korában megőrizni pozícióját? A kutatás során egy hónap alatt reprezentatív felmérésben 28 ezer embert kérdeztek meg az EU 28 országában, országonként 1000 főt. A felmérés eredményéről Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője számolt be a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián.
A három témakörben kérdezték meg az embereket a kutatásban, hogy merre tart Európa:
- Hogyan érzik magukat az európaiak?
- Föderáció vagy nemzetállamok?
- Migrációs törésvonalak
A válaszadók túlnyomó többségének véleménye szerint Európa nem csak változásban, hanem válságban is van! Rossz irányba haladnak a dolgok, a megkérdezettek többsége borúlátó, és csak 18%-a gondolja úgy, hogy a következő nemzedék jobban fog élni, mint ma.
A nemzeti szuverenitás tekintetében egy országban se gondolják úgy, hogy (Németországban a legtöbben, 39 százalékban), hogy nagyobb európai integrációra van szükség. A megkérdezettek 51%-a a nemzeti önállóságot helyezte előtérbe, 14 százaléknyian nem tudtak vagy nem akartak választ adni erre a kérdésre. Szembetűnő, hogy Brüsszelt sokan azonosítják az integrációs folyamattal szemben a nemzetállamokkal és a nemzeti hatáskörök bővítésével.
Migráció kérdésében a legmegosztottabb az EU lakossága!
Arra a kérdésre, hogy kinek kellene meghatároznia az EU migrációs politikáját, 48%-ban gondolják úgy, hogy ez a nemzetállamok hatásköre, és 43%-ban az Európai Unió döntéshozóira bíznák a probléma megoldását. Ez utóbbi mellett főleg azok az országokban voksoltak, amelyeket már elözönlöttek a migránsok, és a megoldást az EU által javasolt kötelező kvótarendszerben látják, amellyel 47 százaléknyian egyetértenek és csak 39%-uk utasítja el. Ez utóbbinak némileg ellentmond, hogy az EU valamint a nemzetállamok külső határvédelmének megerősítését a megkérdezettek 78%-a igényli, és csak 12%-a utasítja el.
Az illegális bevándorlók áramlásának problémáját szintúgy a megkérdezettek 78%-a tartja aggasztónak. A menekültek családegyesítését Svédország kivételével mindenhol elutasítják. A megkérdezettek 62%-a gondolja úgy, hogy összefüggés van a terrorizmus és a bűncselekmények számának emelkedése valamint a migránsok beáramlása között. A muszlimok növekvő számát Európában pedig 70 százaléknyian tartják aggasztónak a felmérés szerint.
Miért jönnek a migránsok Európába?
Az előző évi felmérésekhez képest változott a kép! 2016-ban és 21017-ben még azok voltak többségben, akik úgy gondolták, hogy azért hagyják el országaikat a menekültek, mert ott nem érzik magukat biztonságban, most viszont már azok kerültek többségbe, akik a gazdasági előnyökben és a szociális juttatásokban látják a migráció okait. Nagy viszont az egyetértés abban (81%), hogy migráció nem megoldás, és a rászorulókat az anyaországukban kell megsegíteni.
Soros György magyar származású amerikai üzletember megítélése is romlott a tavalyi felméréshez képest. 2018-ban már a megkérdezettek 80%-a tartja kedvezőtlennek az üzletember európai befolyását. Érdekes, hogy az elutasításában Magyarországot megelőzi Románia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Görögország és Franciaország is, ez utóbbi a legelutasítóbb Sorossal szemben.
Mindezek ellenére a megkérdezettek 58%-a gondolja úgy, hogy tíz év múlva is létezni fog az Európai Unió, és csak 27 százalékuk gondolja úgy, hogy nem!
Több vagy kevesebb Európát?
A konferencián Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának elnöke előadásában kitért arra, hogy a rendszerváltáshoz hasonlóan az Európa Uniós csatlakozás is számtalan csalódást és erkölcsi adósságot eredményezett, de mindkettő számtalan lehetőséget teremtett a fejlődésre. Ugyanúgy, mint az euro övezethez való csatlakozás, ami nem képez vitás kérdést Magyarországon. Viszont Brüsszel eltávolodott az európai polgároktól.
A kérdés ma már az, hogy több vagy kevesebb Európát? Azok az országok, amelyeket kettős mércével mérnek, érthető módon úgy érzik, hogy az EU intézményrendszere eltávolodott a polgáraitól és meg akarja fosztani alapvető hatásköreitől is, mint például a nemzethatárok védelme vagy a kötelező jellegű migránskvóta elleni tiltakozás. Brüsszel „politikai víziókat kíván jogi köntösbe bújtatni”, ami elfogadhatatlan Gulyás Gergely szerint.
A konferenciát szervező Századvég Alapítvány elnöke, Barthel-Rúzsa Zsolt szerint a kutatás egyértelműen bizonyította, hogy a nyugati politikai elit nem mer, vagy nem akar szembesülni azzal, hogy sorfordító időket élünk. A válságot az EU és semmilyen más világszerv nem tudja megoldani a nemzetállamok helyett, csak segítheti a nemzetek törekvéseit! A legnagyobb veszély továbbra is a szárnyra kapott liberalizmus és a rosszul értelmezett multikulturalizmus jelenti, de sok helyen már rádöbbentek erre és az országos választások alkalmával ki is fejezték ellentétes véleményüket az emberek.
Úgy tűnik a felmérés alapján, hogy az európai polgárok körében az erős nemzetállamok gondolata erősödik, az Európai Egyesült Államok víziója pedig fakul. Erről beszélt részletesen előadásban Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, melyről egy későbbi írásunkban hamarosan külön is beszámolunk.
Közép-Európa pedig átvette a nyugati politikai elittől az európai értékek őrzését!
Száraz Dénes helyszíni tudósítása
Nyitókép forrása: a Századvég Alapítvány facebook-oldala
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
