Az érsekújváriak nagy örömére befedésre került és megújult az városi piac, amelynek üzemeltetője a Brantner Nové Zámky Kft. Ezzel egy sokéves problémát sikerült kedvező módon megoldani. Az örömbe azonban ürüm is vegyült, hiszen az osztrák Brantner és a város közös tulajdonú leányvállalata csupán egynyelvű felirattal üdvözli a piaclátogatókat, és ez kiváltotta sok helyi polgár nemtetszését, felháborodását.
Az esettel a Körkép.sk is foglalkozott.
Történt-e azóta valamilyen jellegű lépés a városvezetés (a Brantner Nové Zámky Kft társtulajdonosa) részéről az ügy orvoslására?
Kezdetnek inkább azt kérdezném, hogy miért, mikor és hogyan lett eladva a városi piactér?! Meggyőződésem ugyanis, hogy ha az a város tulajdonát képezné, akkor most nem kellene orvosolni a kétnyelvűséget. Természetesen, amint megláttuk a feliratot, megtettük a kellő lépéseket a Brantner cég felé, hogy pótolják a hiányosságot. Meg szerettük volna előzni a felháborodást, amely jogos. Mivel mi természetesnek tekintjük a kétnyelvűséget, ezért fel sem merült bennünk, hogy ilyen előfordulhat.
Valószínűleg a felháborodás eredménye az lesz, hogy kiteszik magyarul is az üdvözlő szöveget a piackerítésre. Ön szerint miért nem természetes dolog a városban, hogy ezek a feliratok ne csak unszolásra, hanem rögtön kétnyelvűen jelenjenek meg, egyenrangúan kezelve a város minden polgárát? Az utólagos pótlásuk a másodrendűség érzetét keltheti a magyar nemzetiségű lakosokban.
Úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban nagyon sokat tettünk, mint az MKP helyi képviselői, úgy a polgármester úr és a városvezetés is annak érdekében, hogy újból természetessé váljon a kétnyelvűség a városunkban. Ennek ékes példája a Béke Mozi épülete, melyre felújítás után ugyanakkora betűvel, a szlovák felirat mellé került a magyar megnevezés. A piac esetében is minden, amit a város biztosított – reklámanyag, Facebook kommunikáció, ünnepi beszéd, de még a helyszínen osztott reklámtáska is kétnyelvű volt. Sajnos, csupán az üdvözlő szöveg maradt egynyelvű, ezért viszont a Brantner cég felel.
Egyet tud érteni azzal hozzászólással, ami a Körképben megjelent cikket kommentálja? „Újvárban szinte épületről épületre kell kiharcolni a magyar feliratokat… nem értem, miért nem lehet már végre természetesnek venni azt, hogy mindjárt 2 nyelven írjanak ki valamit…..vagy azt gondolják, majd csak egyszer beleunnak a magyarok az állandó harcba?“ Beleunnak Ön szerint?
Nem szoktam foglalkozni a Facebook kommentekkel. A ciklus elejétől azon vagyok, hogy egyszerre több kommunikációs csatornán aktív kapcsolatot tartsak a polgárokkal. Amennyiben valakinek ez a véleménye, az ajtóm nyitva áll. Elég rajta bejönni és megoldjuk a gondokat. Sokan jöttek már be azon az ajtón és távoztak elégedetten. Szerintem ez a vélemény 4 évvel ezelőtt volt inkább aktuális. Sajnos sok volt a bepótolni való a kétnyelvűség terén. Én lennék a legboldogabb, ha egy varázsmozdulattal minden egyszerre megoldódna. Viszont lassan, de biztosan visszahoztuk a magyar nyelv használatát a hétköznapokba. Elég, ha csak a legutóbbi példára gondolok, amikor a „Bratislava-i utat” vissza kellett csinálni „Pozsonyi útra”. Sikerült.
A kétnyelvűségben sok minden pozitív irányban változott a városban. Viszont, akadnak még hiányosságok ezen a területen. A városvezetés igyekszik saját cégeiben és intézményeiben betartatni a kétnyelvűséget, viszont kezdeményezője lehetne a törvény adta lehetőségek mentén ugyanerre az állami épületekben, intézményekben is. Hogy ne egy komáromi illetékességű parlamenti képviselőnek kelljen elérnie az érsekújvári kórház magyar nyelvű feliratait vagy a tűzoltóságét. Mi erről a véleménye az alpolgármester úrnak?
Először mindenkinek a saját portáját kell kisepernie, aztán mutogathat máséra. Érsekújvárban elindultunk a kétnyelvűség útján. Óriási öröm volt a minap is egy kedves bolti eladótól hallani, hogy köszöni szépen, újból meri szabadon használni anyanyelvét a városban. Valójában ezért csináljuk, hogy otthon érezze magát minden polgárunk Érsekújvárban. Külön hálás vagyok azért, hogy ebben Facebook csoportok is besegítenek. Hiszen közös a célunk; és én mindig csak ezt a célt figyelem. Jöjjön a segítség bárkitől, bárhonnan, a megmaradásunk mindennél fontosabb.
Száraz Dénes
Nyitókép: Facebook
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
