Januártól életbe lépett az egészségbiztosítási törvény módosítása, melynek egyik jelentős változtatása az állam biztosítottjai után (pl. nyugdíjasok, gyerekek, anyaságin lévő anyukák, munkanélküliek) fizetett járulék csökkentése volt.
Az eddigi 4,3% – amelyet az állam eddig is többnyire csak részlegesen fizetett be – januártól 3,78%-ra csökkent.
Az elmúlt két évben, 2015-ben és 2016-ban is, a novemberi és decemberi járulékokat az állam saját biztosítottjai után megemelte (5,85%, illetve 4,96%-ra), ami egyértelműen az egészségügyben keletkezett nagymértékű hiány részleges enyhítését volt hivatott szolgálni. Ezek az ad hoc intézkedések is azt bizonyítják, hogy a 2017 januárjától megszabott 3,78%-os járulékelvonás tovább mélyíti majd az egészségügyben tapasztalt pénzhiányt.
A Magyar Közösség Pártja már több éve figyelmeztet arra, hogy az állam biztosítottjai után fizetett járulék mértéke nem elegendő, ennek nagyságát 6-7 %-ban kell megszabni, hogy az egészségügyi ellátásban évek óta kialakult pénzhiányt ezzel is némiképpen enyhítsük. Ezzel szemben a kormány ennek az ellenkezőjét teszi – ott csökkenti a járulékokat, ahol nem kellene.
(…)
A miniszter technikai okokkal magyarázta a járulékcsökkentés szükségességét – a működési költségek csökkentését és a beruházások növelését csak így tudták megoldani. Az elmúlt évek botránya miatt, amelyekből éppen az egészségügyben nem volt hiány (a pöstyéni CT-ügy, vagy Anka néni esete) nem vagyok bizakodó.
(…)
A kivetési alap felső határának megszüntetésétől várni az egészségügy problémáinak megoldását, kórházaink felszereltségének korszerűsítését és az egészségügyi ellátás minőségének javítását jobb esetben naivitás, rosszabb esetben a rászoruló betegek és az egészségügyben jogos igényeinek semmibevételét jelenti.
(…)
Megosztás:
Címkék: egészségügy kivetési alap MKP Németh Gabriella
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
