A vidéket járva sok olyan régi templomot láthatunk, ami valami miatt különleges. Mégis elmegyünk ezek mellett, és nem foglalkozunk jelentőségükkel. Pedig a török háborúk miatt a Magyar Királyságban kevés román vagy gótikus műemléképület maradt fenn, ezért az ilyen emlékek rendkívüli értéket képviselnek.
Két torony is mutatja az utat Csallóközkürtön: a négy sarkot díszítő falazott fióktorony kifejezetten e vidék jellegzetessége. Az első épület a temetőhöz tartozik, a második viszont már a régi templomé.
Az első templomot 1138 előtt építették Kürtön, ez még fából készült, tornya pedig terméskőalapra lett rakva, téglából. 1252-ben IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozza, 1390-ben pedig írásban is említik a település Szent István vértanúnak szentelt templomát. Bár felfoghatatlan messzeségbe visznek, ezek a régi évszámok is jelzik, komoly történelmi emlék él velünk.
A toronyban található nagyharang például 1482-ből származik.
„Az épület ugyan sajátlag csak a régi vázának tekinthető inkább, a mennyire gót alapformáján kívül minden ékét vesztve, valóban, mint csupasz kifehérített váz áll már előttünk. De nem volt ez mindig így! Épen a kürti kis gót templom szóló tanúsága annak, mily művészi szépséggel díszlettek és fényben ragyogtak egykor mindezen mai csallóközi érdektelennek látszó kis egyházak…” – írja Csallóközi úti-képek (1858) c. munkájában Ipolyi Arnold.
A régmúltat tehát a négyzetes alaprajzú, fiatornyocskákkal ellátott, román stílusú, kúpalakú falazott süveggel fedett templomtorony, illetve a közbeiktatott oszlopokkal tagozott lőrésszerű ablakok idézik. Az ablakok belülről is csodálatosak:
Ahogy Ipolyi is írta, Csallóközkürt ősi templomát ma már nem láthatjuk eredeti pompájában, hiszen a történelem vihara alaposan megtépázta az épületet.
1561-ben például elfoglalták a reformátusok. Az erőszakkal szerzett kincset azonban feltehetően sosem érezték teljesen sajátjuknak, ezért nem is foglalkoztak az állagmegóvással, karbantartással. Gyakori volt például ilyen esetekben, hogy ha villámcsapás miatt tűz ütött ki az épületben és esetleg megrongálódott a tető, azt nem javították ki – ez pedig további károkhoz vezetett idővel.
Más csallóközi templomoknál olyanról is hírt adtak az épületet szemrevételező katolikusok, hogy az ablakok kitörtek, az épületben madarak, olykor növények telepedtek meg. Ezek fényében nem tűnik túlzásnak a kijelentés, hogy 1694-ben, amikor a katolikusok ismét visszaköltözhettek templomukba, az „szinte már csak rom volt.”
Az 1700-as évek elején felújították, ám az eredeti épületből mára csak az alapok maradtak fenn.
A 20. század ismét komoly veszélyt jelentett Isten házára, az I. világháború idején a 15. századból származó nagyharangot is be akarták olvasztani, hogy ágyút öntsenek belőle. Szép Lajos, a község akkori plébánosa akadályozta ezt meg a műemlékvédelmi hivatal segítségével.
Az ő nevéhez köthető a templom következő újjáépítése is, mely a gótikus elemeket meghagyva, 1933-ra készült el.
A mostani oltár 1925-ből származik, Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész térdeplő angyalai díszítik. Az igazi különlegességet azonban az oltár anyaga adja: a márvány, melyből kifaragták Fadrusz János pozsonyi Mária Terézia lovasszobrát formázta egykor.
Fadrusz az 1896-os millenniumi ünnepségekre készítette el grandiózus művét, melyet a korabeli sajtóban sok helyütt dicsértek, készítője számára ez hozta meg az igazi ismertséget. A Koronázási domb téren álló, kétszeres életnagyságú szobrot a csehszlovák légiósok semmisítették meg 1921-ben.
Darabokra törték a magyar királynő emléket, helyébe pedig az új hatalomnak állítottak szobrot Milan Rastislav Štefánik, illetve egy csehszlovák címert tartó oroszlán képében. Fadrusz széttört alkotásának néhány darabját megmentették, s egy ilyen törmelékből készült el a csallóközkürti templom oltára is.
Az épület sok kincset rejt, akár a márványoltárt, akár a megmenekült nagyharangot, akár a gótikus épületrészeket nézzük. A hívek és az önkormányzat adományainak köszönhetően ma is jó állapotban várja látogatóit.
Bogos Zsuzsanna, Vésey Kovács László, Iván Péter
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
