A zólyomi Casanova

Bár tanultunk róla, nem igazán tudjuk, milyen izgalmasan élt Balassi Bálint. Birtokszerző harcok, beteljesült és beteljesületlen szerelmek, bor, utazás, mulatság, költészet – címszavakban ezeknek volt részese. Életében ugyan nem jelent meg verse nyomtatásban, szerencsére ma mégis elolvashatjuk azt, hogy ezen élményanyagok miként jelennek meg műveiben.

„Legtovább Iuliát, leginkább Celiát ezideig szerettem,
Attól keservesen, s ettől szerelmesen, vígan már búcsút vettem,
Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem.”

A felsorolás kissé szűkszavú: az itt említetteken kívül azért akadtak még nők az életében.

   

Írás a Beteg lelkeknek

Balassi Bálint 1554-ben született Zólyom várában. Édesanyja Sulyok Anna, édesapja Balassi János volt. Balassi János, sógorával, az egri hősként mindenkinek ismerős Dobó Istvánnal együtt előszeretettel munkálkodott vagyona növelésén. Ebben nem szabtak gátat maguknak, akkor sem, ha a birtokot erőszakos úton kellett megszerezni, vagy ha például a vámot megkerülve kellett kicsempészni az eladásra szánt gyapjút külföldre.

Persze így nemcsak vagyont, haragosokat is szereztek bőven. A haragosok pedig ügyesen munkálkodtak a háttérben: hamis vádak alapján, összeesküvés gyanújával Miksa király mindkettejüket elfogatta. Balassi János végül leleményes módon megszökött a pozsonyi várból: az árnyékszék rácsára kötelet kötve elmenekült a tömlöcből.

Családjával lengyelországi birtokaira menekült, így a fiatal Bálint itt tanult. Lengyel szerzőket olvasott, lengyel verset fordított, lengyel dallamokat ismert meg, melyekre később szöveget is írt. És írta első művét is, egy vallásos témájú elmélkedést, Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel.

Fiatalság, bolondság

Balassi János 1572-ben tisztázta magát, hálája jeléül részt vett Rudolf király koronázásán is. (Itt egyébként Balassi Bálint olyan menő juhásztáncot lejtett, hogy kortársa, Istvánffy Miklós még a magyarok történetét feldolgozó harmincnégy kötetes munkájába is beleírja.) A kegyelemnek persze ára volt: a Habsburgok iránti elkötelezettséget bizonyítani kellett, úgyhogy harcba indultak az erdélyi fejedelem ellen.

Balassi így került előbb Báthory István fogságába (annyira azért nem kell sajnálni, a fejedelem nagylelkűségéből lakomákon, mulatságokon vehetett részt, nőknek udvarolt itt is), majd szintén Báthoryval a lengyel királyi udvarba.

A fent említett okok miatt, apja halála után Bálintnak számtalan bonyolult perrel, ellenséggel, haragossal, kétes birtokviszonnyal kellett szembenéznie. Ha törvényes úton nem sikerült, harcban próbálta megoldani ezeket: adósait elverte, jobbágyait bevonva harcolt szomszédai ellen (ha pedig azokat elfogták, hát megszöktette őket a várbörtönből).

1583-ban azt írják róla, hogy „már puszta nevére összeborzadunk, nem csupán látására.” Anyagi és társadalmi helyzetén tehát sürgősen javítania kellett. A nagy hozományú Krusith Ilonával tervezett házassági kísérlete azonban meghiúsult – így Losonczi Annával vigasztalódik.

Pályája első szakaszában Anna mellett írt szerelmesverset Bebek Judit, Morghai Kata, Csák Borbála és Krusith Ilona nevére is, majd az azóta elfeledett nemeshölgyek után egy újabb név tűnik fel.

Családalapítás

A következő kiszemelt nem más, mint az időközben megözvegyült Dobó Krisztina, Dobó István lánya. A gazdag hölgy azonban Balassi unokahúga (anyai részről) volt, ami igencsak problémássá tette a helyzetet. Balassi lapot húzott tizenkilencre: 1584 karácsonyán, amikor Krisztina bátyja, Ferenc nem volt otthon, elfoglalta a család sárospataki várát és megesküdött Krisztinával. A Krisztina nevére szerzett műben azt olvassuk, Balassi Bálint végre leszámol kicsapongó életével:

„Immár őérette egyebek szerelme nálam mind semmié lött,
Mert szeme nyilával, nagy igazságával mint célt, engem már meglőtt,
Bévett szerelmében, kivel mintha engem ő úgyan idvözítött.”

Később arról ír, hogy eddigi bús, reménytelen szerelmekkel tarkított életét hátrahagyva most végre megtalálta az igazit, aki ráadásul viszonozza érzelmeit. A valóság azonban ennél durvább volt.

Jelenetek egy házasságból

A birtokot hamar visszafoglalta a várnép, Balassiékat pedig nemcsak elűzték innen, de Dobó Ferenc a várfoglalás miatt a királynál, a házasság miatt pedig az egyháznál fel is jelentette Bálintot – ugyanekkor egy másik rokon egy másik birtok miatt szintén perelt.

Időközben megszületett Dobó Krisztinától a fia is, de gyermeküket ellenségei újabb perekhez használták fel. Azzal vádolták, hogy a fiúnak a Musztafa nevet adta, körülmetéltette és az iszlám hitben neveli.

Az állítások képtelensége hamar megdőlt, hiszen egy bizottság a saját szemével győződhetett meg arról, hogy nem metélték körül a gyereket. A szülők és a keresztszülők pedig kétszer is vallomást tettek arról a katolikus egyház képviselői előtt, hogy Jánost (és nem Musztafát) keresztény szellemben nevelik.

A házasság után rászakadt sok problémát Balassi a Méznél édesb szép szók, örvendetes csókok kezdetű versében átoknak minősíti: úgy véli, a bűnös szerelem miatt kellett betegséget, szitkokat, rágalmazásokat eltűrnie. E  verset –  saját bevallása szerint – akkor írta, amikor „az felesége idegenségét és a hamisságát eszébe kezdte venni”.

Merthogy, mint kiderült, Krisztina megcsalta őt. Mivel sehogy se akart működni a kapcsolat, házasságukat végül érvénytelenítették, Balassi pedig ekkor műveiben visszatér korábbi szerelméhez, a férjezett Losonczi Annához.

Júlia-Anna

Megpróbálja az életét is rendezni, birtokai egy részéről lemond – a legfontosabbat, Liptóújvárat azért harccal visszaveszi –, és hadnagyságot vállal Érsekújváron. Itt azonban ismét botrányos ügybe keveredik: szemet vetett a várkapitány feleségére (őt Luciaként ismerjük verseiből).

Érthető, hogy Losonczi Anna, aki időközben megözvegyült, már nem akar feleségül menni hozzá. Balassi a csalódások után újfent Lengyelországba megy, vigasztalódni. Itt olyannyira jól múlatta az időt, hogy ismét szerelmes lett, Wesselényiné Szárkándy Annába, akinek saját borkimérése volt.

Költőnk a kiszemelteknek leggyakrabban az általa kitalált, ún. Balassi-strófában írt. Az a6 a6 b7, c6 c6 b7, d6 d6 b7 rímképletű versszakok három sorosak, tizenkilenc szótagúak, belső rím van bennük. A Balassi-strófa tehát így nézett ki a gyakorlatban, Szárkándy Annához írt művében, aki verseiben a Célia nevet kapta, mely a latin szó jelentése alapján „égi nőt” jelent:

„Átkozott gyanúság, kétséges bosszúság, gyógyíthatatlan méreg,
Ahova te beférsz, onnan nehezen térsz, odaragadsz, mint kéreg,
Dühőtöd mérgeddel, kit szerelem legel, a pokolbeli féreg!”

Egy törökből fordított versben szintén ezt a rímképletet használta, mikor hűséget kért:

„Más ölébe ne dőlj, hanem inkább megölj, hogy sem úgy többítsd búmat.”

Hódítások

Nem véletlen, hogy e versek a féltékenységről és a hűségről szólnak: voltak még nők, akik csak rövid ideig voltak jelen Balassi életében. Például a hajnalig tartó házibulin jelenlevők. Bálint Selmecbányán többször is rendezett mulatságokat, ahol a jókedvről a bor és a női társaság gondoskodott.

A város német (nyárs)polgársága persze mélységesen felháborodott és legfőképp irigykedett, úgyhogy emiatt is beperelték. A magyar virtusban gazdag válasz Balassitól így szólt:

„Hogy vígan laktunk, nem tagadjuk, de mi azzal sem bírót, sem más polgárt meg nem bántottunk, abban kedig, az én italomban mi ellenek lehetett nékiek, soha nem tudom, holott sem az kurva anyjuk gyapjú szekér borát, sem az kurva bestye atyjok keresményét nem ittuk, hanem az mi magunkét költettünk.”

Alkalmi ismeretségnek köszönheti Zsuzsanna és Annamária is, hogy vers őrizte meg nevüket és a bécsi bordélyház címét, ahol találkoztak Balassival.

„Többet szólnom dolgunkról nem szükség,
Elég, hogy megvolt minden édesség,
Ölelgetés, csók, tánc, gyönyörűség,
Ékes beszéd, tréfálás, nevetség,
Ki ugyan nem elég
Bús szívemnek, mert ég,
De versemben itt legyen immár vég.”

A Minap mulatni mentemben című vers tanúsága szerint nem ez volt az egyetlen eset arra, hogy a költő efféle  társaságában mulatott, máskor pedig egy lengyel citerás lánnyal töltötte estéjét – Balassi életformája és verseinek ilyen témái révén Villonnal is párhuzamba hozható.

A lengyel kitérő után, élete utolsó szakaszában egyébként bor- és lókereskedéssel foglalkozott – természetesen az új életszakaszhoz új szerelme is jött, őt Fulviának nevezte verseiben –, majd a törökök elleni háborúban harcolt. Ekkor szerezte vissza apai örökségét, Kékkőt és Divényt. Esztergom 1594-es ostrománál azonban megsebesült, és életét vesztette. A liptói Hibbe templomában temették el, ahol öccse, illyetve apja és anyja mellett nyugszik.

Bogos Zsuzsanna

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat.